Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.
kat a-burzsoá reformokat, amelyeket még a XIX. század-második .felében vetett,fel Kálácsev és Számókvaszov. \ ; Első tekintetre érthetetlennek tűnik az, miért nem hajtotta végre a burzsoázia, addig-mig hatalmon volt, azokat a levéltári ourzsoá reformokat, amelyek teljességgel a burzsoázia érdekeit szolgálták és megjavították volna az oroszországi levéltárak helyzetét. A burzsoá tudósoknak áz a.- magyarázat a-, hogy az Ideiglenes Kormánynak nem sikerült a ' levéltári"reform végrehajtása, egyáltalában nem meggyőző, A burzsoázia' nyolc, hónapig '-volt hatalmon s ez az. idő elegendő lett volna a reformra. A burzsoá magyarázatok lényegében arra törekedtek, hogy elrejtsék a burzsoázia magatartásának valóságos jellegét, ez a,jelleg pedig abban • határozható meg,' hogy a burzsoázia nem akarta végrehajtani alevéltárügy reformját. ... A burzsoázia nem hitt uralmának tartósságában. Gyorsan közeledett a proletárforradalom.- Ilyen körülmények''között a le vél t.ár ak,re farmjának minden kisérletét a felkelt munkásosztály használta volna fel annak érdekében, hogy meghóditsa a levéltáraidat, Természetes, hogy a .burzsoázia nem akarta központosítani a levéltárakat - a dolg°zó tömegek.számára. Ebben "rejlik annak a magyarázata, hogy a burzsoá Ideiglenes Kormány semmiféle reformot •nem- hajtott végre és nem is akart végrehajtani. . ^ „ . - A levéltárak állapota az Ideiglenes Kormány alatt még rosszabb volt,mint a cári kormányzat alatt. A februári lorradalom első. napjaiban a cárizmus szolgái megsemmisítették a levéltári anyag jelentős, részét a burzsoázia elnézésevei. A cári hivatalnokok feletti-ellenőrzés ..hiánya oda vezetett", hogy a levéltári dokumentumokat : ellopták és eladták a papírgyáraknak. A levéltáraknak Pétervárról való elszállítása.a levéltári anyag egy részének pusztulásával járt és odavezetett, hogy a'.minisztériumok és más hatóságok levéltárai Kaotikus állapotba körűitek. IV. 1917c október 25.-én /uj időszámítás szerint november 7.-én/ pó'-térvár munkásai és katonái) a bolsevik párt vezetése alatt megdöntötték a burzsoázia uralmát és letartóztatták az Ideiglenes Kormányt.Megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Október'25.-en megnyilt a Szovjetek Második Osszoroszországi Kongresszusa; A kongresszus deklarálta minden hatalom átvételét & szovjetek kezébe, ^Október 2G.-án a : kongresszus elfogadta a békéről és.a - földről szóló dekrétumokat. A Szov]etek : második Osszoroszországi Kong'.. re sszusánalakult meg az első szovjet kormány - a Népbiztosok Tanácsa, élén. Leninnel.'Megte; zdődött-a szovjethatalomnak az egész országban való eltérjedése. • ' -. ; . • A•Parttörténet azt tanitja, hogy a következő főokokra lehet viszszavezetni azokat az okokat,' amelyek következtében a. szocialista forradalom-Oroszországban: viszonylag könnyen-győzött: - .' •• y 'l.. Az Októberi : Forradalomnak olyan, aránylag gyönge, rosszul szervezett,, poliiíkai^tapasztalatokban szegény ellenséggel volt dolga, mint az orosz burzsoázia...'' 1S 2. Az Októberi Forradalom élén olyan forradalmi osztály állt,' mint Oroszország munkásosztálya, ez a harcokban megodzett osztály, amely rövid idő alatt két forradalmon ment át s a harmadik^forradalmat . közvetlenül megelőző Időben a békéért ? földért, szabadságért és szocializmusért folytatott harcban a nép vezérének tekintélyét vivta ki magának; . 5 V 1 ^3, Oroszország munkásosztályának a forradalomban olyan komoly
