Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.
szövetségese volt, mint a szegényparasztság - a paraszti lakosság ér ási többsége... ü ,' :£ 4. A munkásosztály élén olyan,- politikai harcokban kipróbált párt állt. mint a bolsevikok pártia..'' *5M AZ Októberi Forradalom olyan időpontban kezdődött, amikor a imperialista háború még teljes erővel folyt, amikor a legfőbb burzso államok két ellenséges táborra szakadtak, amikor ezek a ourzsoá álla ínolraz egymás elleni háborúval voltak elfoglalva, - egymást gyengitették és nem állt módjukban komolyan beleavatkozni'az ''orosz ügyekbe 5 ' cselekvően fellépni az Októberi Forradalom ellen." /Fárttörtenet 22o225,/ ; Lenin és Sztálin, a munkásosztály vezérei, azt tanítják, hogy a . proletárhatalom megszerzése végett elengedhetetlen a régi• áÜaiaapparé Í tus szétzúzása és megdöntése és a szovjet állam uj szervezetének létrehozása. Az Októberi Forradalom már az első napokban felszámolta a nemesi burzsoá hatóságokat. Megalakultak a hatalomnak központi szovjet szervei- a népbiztosságok. A kormányzóságokban és járásikban megválasztották a szovjetek végrehajtó bizottságait ós ezek mellett a népgazdaság és a kultúra egyes ágainak igazgatására osztályokat lótesiíette Az ország..iparának irányítására megalakult a Népgazdaság Legfelsőbb Tanácsa. Osszoroszországi Rendkívüli Bizottságot szerveztek az ellenforradalom és szabotázs elleni harcra-A r CsK/. Rendelet jelent me a Vörös r Hadsereg és Flotta megalakításáról, .. Avégett, hogy aláássák a burzsoázia gazdasági erejét ós uj szovjet népgazdaságod szervezzenek, valamennyi" bankot, vasutat,' vízi szál litást, valamennyi nagy üzemet és gyárat elvettek a burzsoáziától, - Az államigazgatás ui szovjet rendszerét az OSzSzSzE első szovjet 'alkotmányában fektették le, amelyet a Szovjetek ötödik kongresszusa fogadott el 191S"ban. V. ' A szovjetkormány miközben likvidálta a nemesi-polgári hatóságoka" egyidejűleg mindent megtett annak érdekében, hogy ezeknek a hatóságoknak levéltarait megőrizze. A minisztériumok legfontosabb levéltáraiba szovjet biztosokat neveztek ki, akiknek kötelességük volt megvédeni a •levéltárakat a pusztulástól és megsemmisítéstől. A népbiztosságok is táviratokat-küldtek- szét az ügyintéző hatóságokhoz a levéltárak védelme -ügyében. .-.,.."•• A történeti levéltáraknak külön védelmet biztositó okleveleket adtak ki. így az igazságügyi biztosság moszkvai'levéltárának a moszk-' vai szovjet olyan oklevelet adott. amely kimondotta, hogy a levéltár épülete mentes 1 a lefoglalás és összetömórités alól ^tekintettel arra, hogy - mint az Orosz Népköztársaság legértékesebb tudományos-törté—ne Imi. vagyonának őrzőhelye - fontos jelentőséggel bir /a levéltár/ 51 . Idna a bolsevik párt, mind a munkásosztály megértették annak szűk ségességét, hogy nem elég megőrizni a levéltárákat, de fel is kell has • nálni azokat, mint saját uralma megerősítése érdekében vívott osztályharc fegyverét,- A szovjetkormány azonkívül, hogy megőrizte a felszámol' hatóságok: levéltárait, hamarosan megkezdte a levéltári dokumentumok "'. publikálását.is. A külügyminisztérium levéltárából az újságokban és orosurákban közzé tették a titkos szerződéseket, amelyeket a cári kormány idegen államikkal kötött és amelyeket a burzsoá Ideiglenes Kormány megerősített. Közzétették azokat a titkos dokumentumokat is, amelyc& leleplezték a rabió /ítí#^á.Mru qljas okait és céljait. Ezek a do-V .-* ' -:• - ' • •• .'•• • . ' - •- - . '•• .
