Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.
- 13 rait. A rendelet megmutatta, hogy csak a szocialista, forradalom után válik lehetségessé a levéltárügy teljes központositájsa és a levéltáraknak az objektív, mélységesen tudományos történelmi tanulmányozás szolgálatára való megszervezése. A rendelet megmutatta, hogyan Kell.megszervezni a levéltárakat azután, hogy a munkásosztály és a parasztság kezébe ragadta a hatalmat. '.--••• :•:•• A levéltárügy-újjászervezése és központosítása tárgyában kiadott rendelet megjelenése után a polgári tudósok kijelentettek, hogy a szovjethatalom megvalósította, azt, amiről a XIX. század végének levéltárosai /Kálácsev és Számokvászov/ álmodoztak ós ami már megvalósult a ka-pitaiista országokban. Ez a nézet még a szovjet irodalomba is behatolt. Éz a megállapítás ttyilt negrágalmazása a lenini dekrétumnak és kísérlet arra, hogy elleplezze azt az óriási különbséget, amely Kálácsev és Számokvászov burzsoá tervezetei és az 1918. évi lenini dekrétum közt van. Hogy megérthessük azt a nagy elvi különbséget, mindenekelőtt látnunk kell: melyik uralkodó osztály érdekében ha]tották végre vagy tervezték a levéltárak központosítását. Kálácsev és Számokvászov terveze" *tei, ugyanúgy, mint a kapitalista országokban végrehajtott központosítás is, a burzsoázia öszxályérdekeit tartották szem előtt, A levéltárad nak a lenini dekrétum szerinti központosításába dolgozó tömegek'érdeké"ben - a munkásosztály és a parasztság érdekében hajtották végre. .:. Ez az első alapvető különbség* • . Kálácsev és Számokvászov tervezetei, ugyanúgy, mint a kapitalista országokban végrehajtott levéltári központosítás is, csak az állami hatóságok levéltaraira terjedtek ki. A magántulajdonban lévő levéltáraknak egész óriási tömegét.nem érintette a központosítás, minthogy birtokosaiknak magántulajdonában voltak . Tehát a levéltáraknak polgári központosítása nem télies, csak részleges központosítás. A lenini dekréxüm szerint valamennyi magánlevéltár /gyárak, üzemek, bankok, kereskedelmi vállalatok, egyházai.és kolostorok levéltárai/ be-' került az Egységes Állami Levéltári Alapba és állami tulajdonná lett. Ezt csak az Októberi Szocialista Forradalom után leheteti megtenni., anely megszüntette a tornelési eszközök magántulajdonát /gyárak, üzet mek. bankok, stb./ és igy a magánvállalatok és szervezetek levéltárait is állami tulajdonná texxe. Tehát a levéltáraknak szovjet módra történt..-központosítása egészen ; n%s alapon ment végbe, mint a burzsoá központosítás, Érthető, hogy ilyen központosításról, amely csak azután válik lehetségessé, miután a dolgozók ragadták kezökbe'a hatalmat, a polgári tudósok nem álmodoztak és nem is álmodozhattak, " '.';. A levéltárügy újjászervezése és központosítása tárgyában kiadott lenini dekrétum alapban folyt a levéltárügy építése a külföldi katonai beavatkozás és a polgárháború korszakában is. Ennek, a kérdésnek szentel tük a következő fejezetet. Fordította: Rélay Vilmos Csernov értékes könyve II. részének II-vT.- fejezetét már sokszorosított formában eljuttattuk a levéltáros kartársakhoz, akiknek a szovjet szerző munka]a nagy segítséget jelent gyakorlati munkájukban. A most megjelenő II.rész : . 1. fejezete azt a célt szolgálja, hogy levéltárosaink teljesebb, képet kapjanak a Szovjetunió levéltárügyének fejlődéséről, s igy további támogatást nyerjenek munkájukban*
