Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Bischoff Norbert–Sashegyi Oszkár: A szovjet levéltárügy történetének és szervezetének áttekintése / 14–20. o.

I3ISŰIIüPFm

:

H3JHTr/l/ _ Az orosz, államnak - s egyúttal ezen állam: levéltárának - története Moszkvából indul ki. A 14. és 15* század moszkvai fejedelmei. - akkoi még az Arany Horda khánjának hűbéresei -: KalitaiJ^én,:íl^ly[án^,J)mit^ rij,-aki a mongolok elleni első fegyveres ieímlé^%jmXiío^óriMx^0^^ lemre vitte -"Bár ez a végleges felszabadulást még nem kozta még;-, ] a két első Vaszilij, s mindenekelőtt 111/ vagy;Nagy: Iván., ki tartó; munkával "'gyűjtötték az orosz földet

1

'. jj» ''földgvüjtés"

5

; eredményeképen tágult a moszkvai fejedelmek országa összorosz"nagyfej-edelemséggé, s gyarapodott ugyanakkor a moszkvai szerény oklevélgyűjtemény ;is a.foko&a.tpsan meghódított területek levéltári állagaival: a: rjazaiii és.jaroszlavli, a csernigovi, -szmolenszki és tveri fejedelmek egyházi és-világi okleveleivel, s végül a novgorodi=kereskedők feudális köztársaságának már ekkor tekintélyes szerzodésgyüjtöményével, mindez az immár nagy/fejedelmi Moszkvába került, s itt oly tömeggé nőtt, hogy annak rendszerezését már III.Iván idejében meg kellett kísérelni. # A 16. században a most már teljesen szuverén orosz állam hamarosan kiégiti kapcsolatait a Nyugat felé. Ennek a folvamatnak. írásos lecsapódása a "Pesszolszkija Gyela", a diplomáciai .iratok, melyek ekkor: már jelentékeny állagokká nőnek. Ilymódon a moszkvai uralkodók ievéitára Oroszország központi politikai archivumává válik, melynek korai,fejlődésmenete így sokban a franciaországi "Trésor desChartesóéhoz hasonló. 1571-ben' a krimi tatárok felégetik Moszkvát.

; 4-G évvel később a város, a lengyelek kezére kerül. Ezek kiűzése után., amivel a- "zür-zavarok kora" lezárul, az első Romanovok alatt újra felépül az- orosz" állam.

r mely időközben egy maroknyi kozák vakmerősége révén az óriás Szibériát is megszerzi: 1632-ben érnek el elsőizben orosz emberek a Csendesóceán, partjára.. A cárok levéltára ezen hatalmas fejlődés gazdag tanúságait rejti magában. - Nagy Péter európai politikája s az általa újjászervezett közigazgatás nemcsak uj, hatalmas gyarapodást hozott a" levéltárnak, hanem a maga részéről messzemenően fel is használta a meglevő levéltáriganyagot, amelynek politikai'és közigazgatási jelentőséget már teljes mértékoen felismerte, ;-Nagy Péter 172u. evi 44, törvénycikke, .amely a levéltárügyre vonatkozik, s ezt-.Oroszországban tulajdohképen megalapozza, alapvető ujitást s egy különleges rendszerezési és egységesítési kisérletet jelentett. Elrendelte, hogy a befejezést nyert ügyek iratait 3 év utána folyó ügyvitelből ki kell válásztani. s külön levéltárakban gyűjteni. Ezeket az iratokat két "Központi .Levéltár"-ban kell összpontosítani. Egyik, "valamennyi kollégium, kontor és iroda, amely nem a bevételekkel /l/A németnyelvű eredeti cime: Zur Geschichte und Orgahisation 'des Archivwe-sens in der Sovyjetunion. Megjelent- a "Pestschrift zur Feier des 2QÖjáhrigen Bestandes .des Haus-Zhof- und Staatsarchivs" I,-,' Wien 1949, 3-8 iapiain, innen -vette át az "Archivmitteilungen" 1951 :évi 2, számába /23-2b 1,/.' A szerző Ausztria jelenlegi' moszkvai .követe.