Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)
A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények között volt.59 A hadosztály két gyalogdandárra oszlott, a 77.-re (9. kassai és a 11. munkácsi) és a 78.-ra (10. miskolci és a 16. besztercebányai).60 A háború kezdeti szakaszában a kassai 39. honvéd gyaloghadosztályra nagy veszteséggel járó előrenyomulás, majd hátrálás volt a jellemző. A döntő győzelem kivívása, a hosszan elnyúló frontvonalak nagy tömegek részvételével zajló áttörése és az ellenség megsemmisítésének a lehetősége az 1914. év végére nyilvánvalóan kudarcra volt ítélve, most már az ellenfelek erőinek a kivéreztetésére törekedtek. A háború brutalitása és az, hogy az ott átélt események milyen következményekkel járnak majd a hazatérő katonák érzelmi világára, csak a későbbiekben vált problematikussá. Békében és háborúban a katonai bíróságok négy intézményét különböztetjük meg. A cs. és kir. hadbíróság a katonai kerületek központjaiban, a honvéd kerületi bíróságok pedig ugyanott lettek felállítva, de ezek mellett a hadosztály- és a dandárbíróságok a harcoló alakulatok fegyelmezését voltak hivatottak fenntartani.61 Az ezredek frontra történő távozásával az utóbbi kettő velük tartott, így a hátországban csupán a kerületi bíróságok maradtak. Ez a háború végén súlyos problémát okozott, mivel a hadosztály egésze 1918. november 3-án a padovai fegyverszünet következményeként Pergine községben olasz hadifogságba került, így iratanyagainak a jelentős része megsemmisült.62 A budapesti Hadtörténelmi Levéltárban fennmaradt és tanulmányozott bírósági anyagok száma hiányos.63 A bécsi cs. és kir. hadbírósági iratok ennél egységesebbek, megkönnyíti a kutatók munkáját, hogy a bűnelkövetők számára nyitott ügyiratok nagyobb hányada megmaradt, így beazonosítható a sze59 A világháború. Különös tekintettel a magyar csapatok szereplésére című könyvsorozat kéziratban fennmaradt, de meg nem jelent kötetében (XIII.) Julier Ferenc megemlíti, hogy a seregtestek első elosztásában szintén az orosz harctérre irányozták a hadosztályt. Stromfeld Aurél 1911-ben kiadott Hadseregszervezés című munkájának második példavázlata szerint egy Szerbia elleni háború esetén, a déli harctéren kellett volna felvonulniuk a Duna-Tisza között, majd a felmerülő kétfrontos (Oroszország és Szerbia elleni) háború esetén került előtérbe a gyors mozgósítási követelményeknek megfelelően a hadosztály orosz harctéren való bevetése. Gerbert Károly: A Kassai VI. hadtest harcai 1914. augusztus 25-30. A. hadsereg jobbszárnyának válsága a Komarowi találkozó csatában. Budapest, 1929. 4., HL VII. Tanulmánygyűjtemény (a továbbiakban: Tgy.) 1755. I. világháború. XIII. k. 131. d., Balla Tibor - Pollmann Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban. Az osztrák-magyar haderő mozgósítása és felvonulása. In: Magyarország Hadtörténete III. Szerk. Hermann Róbert. Budapest, 2015, 280. 60 A magyar királyi honvédség szervezetéről rövid ismertetőt nyújt számunkra Barcy Zoltán - Somogyi Győző: Királyért és hazáért, a M. Kir. Honvédség szervezete, egyenruhái és fegyverzete, 1868-1918. Budapest, 1990, 16-48. 61 Bővebben Livius Fodor: Die österreichischen Militärgerichtsakten. Scrinium 7. 1972. 62 HL Tgy. 237. Fodor Gyula, Sajó János: A m. kir. 39 honvéd gyaloghadosztály világháborús története. 13., HL Tgy. 250. Jankovich Ferenc. Hadiesemények a 39. honvéd gyaloghadosztálynál, 1918 november hó 1. 2. és 3-án. 63 A tanulmányozott honvéd hadbírósági iratok száma 120, míg a cs. és kir. hadbírósági iratok csak 1914-ből maradtak fent, összesen 9 darab. HL IV. 64. M. kir. kassai honvéd hadosztálybíróság (2- 12. d.), valamint HL. IV. 63. kassai cs. és kir. hadosztálybíróság (1. d.). 85
