Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

Hétköznapi háború

katonai jellegű volt és nem terjedt ki a polgári közigazgatásra. Békében az állami szervekkel való kapcsolatot legtöbb esetben a hadbiztos tartotta fenn.55 Az általam vizsgált területen a katonai kerület hadbírósági peranyagait vegyes összetételűnek tekinthetjük, ennek oka, hogy nemcsak a hadosztály kötelékében vagy a hátországban elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk, hanem a lembergi cs. és kir. katonai kerület hadbíróság iratairól, mert a felvonulási terv értelmében az osztrákmagyar csapatoknak Krakkó és Przemysl övvárak támogatásából kiindulva kellett volna megvernie a határszéli orosz csapatokat, ami természetes módon magával vonta bizonyos területek átengedését is. A találkozóharcok nem értek el taktikai sikereket, csupán morálisát, a 2. lembergi csata (szeptember 11.) után pedig általános visszavonulás kezdődött. Ennek következtében a lembergi cs. és kir. hadbíróság áttelepült Kassára, így a cs. és kir. hadbíróságok iratai, amelyek Bécsben, az Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv őrizetében találhatók, galíciai ezredek katonáinak a bűncselekményét is tartalmazzák. 1914 kora őszétől 1915 tavaszáig a kassai katonai kerület jelentős része hadműveleti területté vált, így a régióban jelentős számú katonaság lett elszállásolva hosszabb-rövidebb időre.56 Az itt történt bűncselekmények jelentős részét nem a harcoló állomány követte el, hanem a hadtápalakulatok, akik a rekvirálásokat végezték. Azokról a területekről, ahol a polgári közigazgatás képviselői elmenekültek, a hadsereg teljes jogot kapott arra, hogy követeléseit akár erőszak által is érvényesítse. A katonai igazgatás központja egy-egy hadosztályparancsnokság lett, amelyet a könnyebb irányíthatóság végett kerületekre osztottak fel.57

A hadsereg-főparancsnokság a mozgósítás elrendelését követően az északkeleti vármegyék gyalogezredeiből létrehozta a 39. honvéd gyaloghadosztályt.58 A hadosztály a 4. hadsereg orosz hadszíntéren felvonult osztrák-magyar haderők támadó csoportjának jobbszárnyát alkotta, felvonulása Przemysl-Scieniawa

55 Vághó Ignác: Katonai közigazgatás. Budapest, 1900., Kiss János: Módszeres utasítás a katonai közigazgatás és katonai iránytan oktatására a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémia tisztképző tanfolyamán. Budapest, 1895.

56 Ennek következtében a kassai 39. honvéd gyaloghadosztályhoz tartozó ezredek peranyagain túl megtalálhatók itt a cs. és kir. 5., cs. és kir. 25., és a cs. és kir. 34. gyalogezredek, valamint a cs. és kir. 12. és 14. huszárezredek állományához tartozó személyek ügyei is.

57 „A kerületi parancsnokok működését a polgári lakossággal szemben a legnagyobb szigor mellett a jóakaratát támogatás jellemezze. Ott ahol szükséges vagy katonai érdekek vannak veszélyeztetve könyörtelenül kell elbánni, másrészt megakadályozandó, hogy a polgári lakossággal szemben erőszakosságok előforduljanak, őket kifosszák és megvonják tőlük a létfenntartás lehetőségét. A lakosságnál lesznek még élelmiszerek elrejtve." Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) II. 187. Távirat. 44. doboz. 969., 970., valamint Kajon Árpád - Suslik Ádám: A Monarchia katonája. Schamschula Rezső tábornok élete. Budapest, 2019, 307-308.

58 A 39. honvéd gyaloghadosztály parancsnokai a háborúban: Hadfy Imre altábornagy (1914. augusztus 9. és 1915. szeptember 25. között), Dáni Balázs vezérőrnagy (1915. szeptember 25-től 1916 novemberéig), Breit József altábornagy (1916 novemberétől 1918. november 3-ig).

84