Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények

szére, hanem bizonyos vármegyékre és egy városra terjesztették csak ki.41 Az 1914. augusztus 2-án kiadott 44.Res/1914. rendeletet alapján a rögtönítélő eljárást gyilkosság 42 súlyos testi sértés és rablás bűntettének elkövetése során folytattak le. December 3-án (12674/1914.) ezt kiterjesztették azokra a személyekre is, akik gyújtogattak vagy lopást követtek el 1000 vagy 2000 korona értékben. 1915. január 22-én (19384./1915.) további bűncselekményekkel bővült az ilyen jellegű bíróság elé állítás köre, így a zendülés, a szökés és az abban való segítségnyújtás is ide tartozott. 1915. február 14-től (688.M. E./1915.) kezdődően a katonai egyének mellett a katonai bűnvádi perrendtartás alá tartozó cselekményeknél ugyanígy büntethetők voltak a polgári személyek. Az viszont fontos kritérium volt, hogy a polgári személyek csak akkor voltak felelősségre vonhatók, ha azok a Magyar Királyság egész területére kiterjedő rendeletek hatálya alá estek.43 Ez közel két és fél éven keresztül érvényben volt, amikor is a rögtönbíráskodás terén viszonylagos enyhülés mutatkozott. Az AOK 1917. november 2-i 5441/JR sz. rendelete kimondta, hogy a tábori hadsereg területén a legmagasabb rangú katonai parancsnok parancsára kihirdetett statáriumot (Op. No. 32183,1915. március 16., Op. No. 117612,1915. december 6. és Op. No. 37906,1917. március 13.) a hadsereg területének a Monarchia területéhez tartozó részein a jövőben csak azokra a katonai egységekre kell alkalmazni a 452. pont értelmében, amelyekre a katonai büntetőeljárásról szóló törvénykönyvnek az adott területre vonatkozó rendelkezései vonatkoznak. A katonai parancsnokokat Krakkóban, Grazban, Kassán, Temesváron, Przemyslben, Lvivben, Ostravában, Nagyszebenben, Zágrábban, Innsbruckban, Szarajevóban és Mostarban ezért táviratban tájékoztatták a büntetőeljárási törvény 449. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében vett azonnali intézkedés céljából, így a fent említett statáriumot a területükhöz tartozó személyek tekintetében eltörölték. A rendeletről külön értesítették a császári katonai ügyvédeket és a krakkói, grazi, kassai, temesvári, przemysli, nagyszebeni, zágrábi, innsbrucki, szarajevói, mostari és ragusai katonai ügyvédeket. Mindezek mellett a változásról tájékoztatást kapott a fiadügyminisztérium, a Legfelsőbb Katonai Bíróság; a cs. és kir. főügyész, a Belügyminisztérium, a El önvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is.44

41 Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, valamint Kassa szabad királyi városra.

42 A hátországban, ha a gyilkosságot katonai személy követte el, az eljárás lefolytatásánál az illetékes katonai parancsnok ezt azonnal köteles volt jelenteni a kerületi parancsnokságnak és a legközelebbi polgári bíróságnak. A vizsgálat során különösen fontos volt az orvosi szakvélemény és a boncolási jegyzőkönyv, ennek megismerését követően intézkedett a parancsnok. Utasítás a természetellenes és erőszakos haláleseteknél követendő eljárásra a m. kir. honvédségnél. Budapest, 1909.

43 HU-MNL-OL-K 149. Belügyminiszteri körrendeletek. 1915. (368. d.).

44 HU-MNL-OL-K 149-1917-10-11233. Rögtönbíráskodás a tábori hadseregben (123. d.).

81