Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

Hétköznapi háború

előzőén Győrffy László az Ügyvédek lapjában a bűncselekmények elkülönítését elemezte, ezek szerint 1914-től egyre inkább az alábbi gondolat vált irányadóvá: „Másrészt azonban vörös fonálként húzódik végigaz új Kbp.-on az a gyakorlati szempont, hogy a nélkülözhetetlen katonai fegyelem szempontjából minden bűncselekményt a büntetésnek lehetőleg nyomon kell követnie, mert üdvösebb a fegyelemre a kisebb, de nyomon követő büntetés, mint ha a büntetés nagyobb, de késik.”37

A háború során, a fronton teljesen más mechanizmust követett a hadbíróság. Itt az ügyész és az ítélőbíró egy és ugyanaz a személy volt, akinek egyszerűbb lett az eljárás menetének a lefolytatása, de legtöbb esetben feltáratlan ügyek kerültek elé. A bíróság a háború mozgó jellegéből kifolyólag nem volt helyhez kötött, és a vizsgálóbíró szerepét nyomozásvezetők töltötték be. A bíróság munkáját csak nehezítette, hogy a csapatok szinte állandó mozgásban voltak. ítélethozatalnál 5 tagú haditörvényszék működött. Magát a bűnvádi üldözés jogát pedig az önálló dandár - és hadosztályparancsnok, a hadtestparancsnok, a hadseregparancsnok, valamint a főparancsnok gyakorolhatta.38

A háború során alkalmazott rögtönítélő bíróság

A háború kitörését követően a császár, hogy növelni lehessen a behívottak létszámát, többször is közkegyelmet gyakorolt: a hadüzenet után a honvédségnél előbb azoknál, akik egy évet meg nem haladó büntetéseiket töltötték, majd 1914. augusztus 16-án azok esetében is, akik 5 évnél nem hosszabb szabadságvesztésre voltak ítélve. Csak azok maradtak a fegyházakban vagy börtönökben, akik korábban zendülés, lázadás, szökés, gyilkosság vagy éppen öncsonkítás miatt lettek elítélve.39

A háború egésze alatt alkalmazott katonai rögtönítélő bíráskodás bevezetése és végleges formája között (1914. augusztus 2. - 1915. február 14.) több módosításra is sor került.40 Magát a rögtönítélő bíráskodás bevezetését nem Magyarország egé37 Győrffy László: A bűncselekmények elkülönítése az új katonai bűnvádi perrendtartás szerint. Ügyvédek lapja, 24. évf. 1914. 3.

38 Farkas Gyöngyi (szerk.): A Hadtörténelmi Levéltár katonai igazságügyi szerveinek, iratainak repertóriuma 1802-1991. Budapest, 2001, 38.

39 Farkas: i. m. 37.

40 Fontos megjegyezni, hogy a rögtönbíráskodás módosítása többször napirenden volt, legelőször a kiegyezést követően merült fel annak tisztázása. 1868-ban Somogy és Zala megye megpróbált a rögtönítélő bíráskodás eljárásmenetén változtatni. Ügy vélték, hogy annak IV. fejezetének 2. paragrafusa módosítást kíván. A szabály értelmében a bíróságnak minél előbb össze kell ülnie, de legfeljebb attól a naptól, amikor a vétkes a törvényszék helyére érkezik, amely maximálisan ezt 3 napban szabta meg. A 17. paragrafus pedig az ítélet végrehajtásáról ítélkezik, amely az ítélethozataltól 3 napon belül végrehajtható. Az említett megyék a katonaságtól a bíróságnak való átadásától számította volna a három napot, nem pedig a bekíséréstől. Az igazságügyi miniszter ezt a javaslatot 1868. október 2-án kelt válaszlevelében elutasította. HU-MNL-OL-K 148-1868-4.F.-2488. A rögtönítélő bíráskodás átvizsgálása (14. d.).

80