Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

Hétköznapi háború

sági ügyek voltak, mivel közvetlenül a fronton és a frontvonal mögött, vagyis a belső, részben pedig a külső hadműveleti területeken rögtönítélő bíróságok működtek, így azok az ügyek más eljárás alá kerültek. Háború idején a polgári büntető bíráskodás alá tartozó személyeket is azonnal a katonai rögtönítélő bíráskodás alá helyezték, ha jogosulatlanul toboroztak, kémkedtek, esküszegésre buzdítottak vagy segítséget nyújtottak. A katonai bűncselekmények (ezalatt most a kémkedést értjük) elkerülése végett a hadvezetőség nem riadt vissza attól sem, hogy korábbi főtiszteket, akik nyugállományba kerültek, letartóztassanak. így járt az orsovai területen élő Cena Miklós nyugalmazott altábornagy is.51914. július 25-26. éjjelén a hadtestparancsnokságok vezérkari osztályától az az utasítás (titkos jelzésű távirat) érkezett a m. kir. honvéd állomásparancsnokságokhoz, hogy akár a cs. és kir. Hadügyminisztérium tudta nélkül is tartóztassa le a gyanús elemeket. Ennek következtében került fogházba az altábornagy is, egészen 1914. augusztus 4-ig.6 A vádat a cs. és kir. 7. hadtest vezérkari osztálya emelte, eszerint annak lakásán nagyszámú fényképlemezt, fényképet, sok katonai könyvet és térképet találtak. A legtöbb kép Mehádia7 és környékének hídjait, alagútjait és árvízterületeit tartalmazta. Később a román közvéleménynek is kedvezve szabadon engedték, mert megállapították, hogy a felvételek csupán régészeti kutatásokhoz kellettek.8 A túlkapások elkerülése fontos tényező volt a hadsereg számára, a lakosság támogatásának a megtartása elkerülhetetlennek bizonyult, a későbbiekben ezért igyekeztek kellő szigorral fellépni a bűnelkövetőkkel szemben. A végzésnek elrettentőnek kellett lennie, így, ha több katonai személy követte el a bűncselekményt, az első számú vádlott kapta a legsúlyosabb büntetést.

A rögtönítélő eljárás bevezetését az Igazságügyi Minisztérium is meghatározhatta annak idejével és helyével együtt, de a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium egyetértésével. A rögtönítélő eljárásra a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai vonatkoztak. Kihirdetésére csak akkor kerülhetett sor, ha a katonai fegyelem csorbulását, a közbiztonság veszélyeztetését vagy a haderőt fenyegető9 bűncse5 Cena Miklós korábban a 3. gyalogdandár parancsnoka volt vezérőrnagyi rangban. Budapesti Közlöny. Hivatalos rész. (173) 1904. 1.

6 HU-MNL-OL-K 149-1915-10-933. Cena Miklós altábornagy letartóztatása. 19-20. (82. d.).

7 Orsovától keletre fekvő település a Bánságban. Ma Románia része.

8 Cena Miklós valóban folytatott régészeti kutatásokat, Mehádia mellett ő fedezte fel a római kori tábor maradványait.

9 A haderőt fenyegető bűncselekménynek tartották a hátországban lévő hadiüzemek sztrájkját is. A hadsereg a céljaik maximális teljesítéséhez a hátországban lévő hadigyárakat folyamatosan a rögtönbíráskodás rémképével riogatta, hogy a folyamatos elégedetlenségeket, amelyek sztrájkba torkolhatnak, elkerülje. 1916. augusztus 16-án a közös hadügyminiszter átiratot intézett a magyar kormányhoz a hadi ipari üzemekben előfordulható sztrájkok megfékezésére. A hadügyminiszter szerint minden 18-50 év közötti férfi vagy nő ennek hatálya alá kerülne, ha sztrájkra adná a fejét. A m. kir. honvédelmi miniszter ezt szeptember 7-én elutasította, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy külön törvényhozási intézkedés szülessen a kérdésben. Ügy gondolta, ez a törvényhozáson

74