Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek
Hétköznapi háború sági munkák miatt otthon tartották őket s azoknak egy része is, akik visszamentek az intézetbe, az őszi munkák miatt szabadságot kértek az igazgatóságtól.35 Debrecenben a siketintézet 1916 őszén az erdélyi menekültek ellátása végett az Erdélyből menekült kórházak részére lett lefoglalva.36 A siketiskola ideiglenesen a kereskedelmi iskola ebből a célból átengedett tornatermébe, pincehelyiségébe hurcolkodott és az intézet felszerelése, berendezése az épület padlására került összezsúfolva. A megváltozott viszonyokhoz igazodva az órarendet is módosítani kellett. Az elméleti tárgyakat a délutáni sötét órákban - lámpa mellett - voltak kénytelenek tanítani, a többi tárgy tanítása pedig - a pincében - a délelőtti órákban folyt.37 Az 1918-ban kiadott Siketnémák Zsebnaptára külön fejezettel adózott a hősi halált halt tanárok emlékezetének. Sándor Szilveszter, az ungvári siketintézet tanára az első szerbiai offenzíva során esett hadifogságba, és mint hadifogoly hunyt el a prokupljei fogolytáborban 1915. február 28-án. Emmer István, a jolsvai intézet igazgatója, a 72. gyalogezred zászlósa, 1917. július 26-án az olasz fronton esett el. Selényi Miklós tanárjelölt, önkéntes szakaszvezető 1915. május 20-án halt hősi halált Galíciában, Pető János, a kaposvári siketintézet tanára, a cs. és kir. 52. gyalogezred tizedeseként esett el szintén Galíciában 1915. augusztus 27-én.38 Nemcsak tanárhiánnyal, hanem növendékhiánnyal is szembesülni kellett. Az intézetek növendéklétszáma a háborús években mintegy 50%-kal csökkent.39 Például az ungvári siketintézetnél a tanulói létszám az utolsó békebeli tanévben 89 fő volt, az 1914-1915. tanévben 29, az 1915-1916. tanévben 48, az 1916-1917. tanévben 53 növendék került felvételre. Ehhez viszonyítható, hogy a körzethez tartozó megyékben az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 2675 fő siket élt, melyek közül 724 fő (!) volt tanköteles korú.40 A változó létszámhoz az is hozzájárult, hogy az intézet körzetébe tartozó megyék haditerületté váltak, a növendékek nem tudtak eljutni Ungvárra.41 Nemcsak a tanárhiány és a tanulói létszám csökkenése, hanem a hátországbeli ellátási nehézségek és az időjárás is befolyásolták a siketiskolák működését: Vácon „nagyobb rendzavarást okozott az 1917. év eleji szigorú és tartós tél. A beszerzett 35 Háború és mi. Magyar Siketnéma Oktatás, 1916. 7-10. sz. 125. 36 HU-MNL-OL-K 506 7-139157/1916. (2. cs.). 37 Háború és mi. Magyar Siketnéma Oktatás, 1916. 7-10. sz. 126-127. 38 https://katonahoseink.militaria.hu/ (utolsó letöltés 2022. 09. 13.); Siketnémák Zsebnaptára. Szerk.: Györgyfy Ákos, Szentgyörgyi Gusztáv. 1918, 60-61. 39 A M. Kir. Kormány 1915-1918. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 1915-1918. Bp., 1924, 131. 40 A Magyar Szent Korona országainak 1900. évi népszámlálása. A népesség részletes leírása. 3. köt. Budapest, Magyar Kir. Központi Hivatal, 1907, 734-735.; Siketnémák Zsebnaptára. Szerk.: Györgyfy Ákos, Szentgyörgyi Gusztáv. 1918, 52. 41 HU-MNL-OL-K 506 7-155468/1918. (2. cs.). 66
