Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek
Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék... szénmennyiség a normális téli viszonyok között elég lett volna, de a nagyban leszállóit hőmérséklet fokozottabb mértékben fogyasztotta a fűtőanyagot, úgyhogy febr. 18-án híjával lettünk ennek is. Csak annyit lehetett megmenteni, hogy az internátusi helységeket lehetett fűteni. Újabb beszerzésről a közlekedési viszonyok és a megcsappant készlethiány miatt gondoskodni nem lehetett. Így az osztályokat az internátusi helyiségekbe, az ebédlőkbe és a játszótermekbe kettesével-hármasával elosztva kisebb mérvű tanítást lehetett végezni. Azonban a tavasz sem hozott enyhülést, ugyanis a zord időjárás miatt volt, amikor szünetelt a tanítás.”42 A tanulók étkezésében annyiban mutatkozott meg a háború közélelmezésre gyakorolt hatása, hogy egyhangúvá vált az étrend. Ennek ellensúlyozására Vácon az úgynevezett kézügyességi (slöjd) gyakorlatok helyett kertészeti és kisebb gazdasági munkákat végeztek a tanulók, ezzel is változatosabbá, gazdagabbá téve az egysíkú, minőségében roszszabb táplálkozást.43 Ugyancsak ezt a célt szolgálta a váci intézet kezdeményezése a M. Kir. Földművelésügyi Minisztériumnál. Az iskola kapott egy úgynevezett „iskolaméhest”, melynek elsődleges célja a siket tanulók számára a méhészeti ismeretek elsajátítása, a másodlagos cél pedig az étrend feljavítása volt.44 Siket tanulóként a hátországban A siketiskolák tantervének szerves részét képezte a beszédtanítás. Ennek fontos alkotóeleme volt az úgynevezett beszédkor. Lett József kecskeméti intézetigazgató beszédtanításról szóló, 1917-ben megjelent cikke alapján megállapítható, hogy a siket tanulók aktívan foglalkoztak a világháborúval. A „beszédkörök” sokféle témát öleltek fel kérdés-felelet formájában: érintették az aktuális állapotot. 1917-ben többek között szeptemberben a bemutatkozásról, októberben a háborúról, novemberben az őszi mezőgazdasági munkákról, decemberben az ismerősökről, az erdélyi menekültekről, januárban a karácsonyról, a katonák szenvedéseiről, megsegítéséről, februárban a piaci életről, a vásárlásról, márciusban a március 15-i ünnepségről, áprilisban a tavaszi mezőgazdasági munkákról, haszonállatokról szóltak.45 A siketintézetek a diákokat a tanításon kívül bevonták a hadi jótékonysági és gyűjtő munkálatokba is. Vácon az intézet tanulói a Vác környéki erdőkben a katonák számára, ahol lehetett, gyűjtöttek szederleveleket, csalánt, vadgesztenyét, szilva- és barackmagokat.46 42 43 44 A Siketnémák Váczi Kir. Orsz. Intézetének értesítője. Az 1915-1916. és 1916-1917. iskolai évről. Vác, 1917, 61. OPKM E 1712. Uo. 62. Uo. 65. 45 46 Lett József: Részletes tananyagbeosztás a siketnéma-int. IV. oszt. számára. Magyar Siketnéma Oktatás, 1917. 1-3. sz. 22-35. A Siketnémák Váczi Kir. Orsz. Intézetének értesítője. Az 1915-1916. és 1916-1917. iskolai évről. Vác, 1917, 63. OPKM E 1712. 67
