Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek

Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék...

tület 9 tagjából 6 főnek be kellett vonulnia, ennek következtében a tanítást az 1914-1915. tanévben 3 rendes tanárral és kettő, a katonaságtól szabadságolt tanárral tudta megoldani. A jelentés kitért a siketintézetből kialakított hadikórházban tapasztalt zsúfoltságra: az eredetileg 200 főre tervezett intézményben 1500 személyt ápoltak.22

Kecskeméten a M. Kir. Honvédelmi Minisztériumtól 1914. július 29-én kapták az értesítést, hogy a siketintézetből 48 órán belül minden ingóságot szállítsanak el, mivel az épület augusztus 2-tól hadikórházként működik. A szoros határidő miatt minden rendszer nélkül került elszállításra a siketiskola szertára, könyvtára a helyi polgári iskola nagytermébe, a bútorok pedig a város egyik „színhelyiségébe” kerültek. Végül a Kecskeméti Közgazdasági Bank biztosított az intézet számára két termet, illetve dr. Egressi Lajos, menhelyi gyermekorvos ugyanazon épületben még két termet biztosított a siket tanulók számára.23

1914 októberében kezdődött a tanítás Aradon, Kolozsváron, Egerben, Kecskeméten. Novembertől járhattak a gyerekek iskolába Temesváron, Körmöcbányán, Pozsonyban. Jolsván csak 1915 januárjától mehettek az intézetükbe a tanulók. Teljesen bizonytalan volt, hogy az ungvári iskolába mikortól járhatnak tanulni a diákok.24 A következő tanévben is voltak csúszások, a pozsonyi siketiskola 1915. november 20-tól tudta fogadni a siket tanulókat. A pozsonyi siketintézet felügyelőbizottsága már 1916. január 19-én kelt, a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz írt folyamodványában kérte az épületük visszajuttatását, hogy a következő tanévet már ott kezdhessék meg a siket növendékek.25

A Heves vármegyei állami siketintézetben, Egerben az első háborús tanév 1914. október 1-én, három tanerővel, 4 osztállyal kezdődött. Az 1915. április 19-én kelt levelében a Heves vármegyei alispán azzal a kéréssel fordult a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, hogy a tanévet 1915. május 15-én lezárhassa. Indoklásában a háború kitörése előtt megállapított költségvetés elégtelenségére, a megnövekedett kiadásokra, a város közélelmezési nehézségeire hivatkozott.26 Mlinkó István, az egri siketintézet igazgatója a Magyar Siketnéma Oktatásnak küldött tájékoztatójában is erre hivatkozott az 1915. május 22-én megvalósult tanévzárás kapcsán: „az élelem oly kevés és méregdrága, hogy lehetetlen volt őket tovább itt tartani. A munkaerőre is szükség van a falvakban.”27

22 HU-MNL-OL-K 506. 4-86407/1915. (1. cs.).

23 Egri Főegyházmegyei Levéltár. Archivum Novum. III. Acta meritorum. Surdomutorum et caecorum instituta 1804-1923. 1397/1915.

24 Borbély Sándor: Sorstársak. Siketnémák Közlönye, 1914. 10. sz. 80.

25 HU-MNL-OL-K 506 4-89301/1916. (1. cs.).

26 HU-MNL-OL-K 506 4-128671916. (1. cs.).

27 Háború és mi. Magyar Siketnéma Oktatás, 1915. 6-10. sz. 88.

63