Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek

Hétköznapi háború

Az 1904-ben létesült, Ungváron működő siketintézet közvetlenül megtapasztalta a háború igazi arcát, amikor a várostól alig 47 km-re fekvő Révhely községbe betörtek az orosz csapatok, akik 1914. szeptember 25-én az Uzsoki-hágón át nyomultak be Magyarországra. Az ungvári intézet azon 12 növendékét, akik árvák voltak, vagy szüleiket a háború mindenüktől megfosztotta, Debrecenbe küldték 1914. október 29-én. A tanulók 1915. március 6-án térhettek vissza Ungvárra, ahol szembesültek azzal, hogy az iskolaépület katonai célra lefoglaltatott. Ebből néhány helyiség csak 1915. november 20-tól került vissza. Az ungvári tanári kar 9 tagjából 8 fő vonult be a mozgósításkor.28

Itt már érdemes az 1897. évi statisztikai törvény által előírt kormányjelentésekre is utalnunk. Ezek az 1898 és 1941 közötti időszakot ölelik fel. Minisztériumonként ismertetik az adott éves tevékenységet, így átfogva az államigazgatás és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi területét. Ebből adódóan alapvető forrást jelentenek az ország közállapotainak tanulmányozásához. Esetünkben a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium siketintézetekre vonatkozó jelentéseiről van szó.

Az 1915-1918. évi, összevont kormányjelentés szerint a siketintézetek közül a háború alatt 8 intézet és 2 foglalkoztató működött. A megcsappant tanári létszám miatt csökkenteni kellett a növendéklétszámot is, amely a háború alatt a „békeidőkre” jellemző átlagos évi 1220-as létszámot érte el. Emelni kellett a tanárok heti kötelező óraszámát. A háborúban megsiketült, megnémult katonák beszédtanítása céljából Budapesten, Kolozsváron, Debrecenben és Temesváron megfelelő tanfolyam indult.

Ugyancsak az összevont kormányjelentés szerint megnehezítette a gyógypedagógiai intézetek működését azon körülmény, hogy mindjárt a háború kezdetén 99 tanerő (75 a siket, 10 a vakok és 14 a szellemi fogyatékosok intézeteitől), valamint 15 gyógypedagógiai hallgató vonult be katonai szolgálatra. Az intézetek közül kórház céljaira lettek igénybe véve a siketek temesvári, jolsvai, ungvári, pozsonyi, körmöcbányai, kecskeméti, soproni, valamint a budapesti izraelita, továbbá a vakok budapesti országos és az ifjú vakok szombathelyi és szegedi intézetei.29

A siketintézetek által kiadott értesítők név szerint közzétették azon tanárokat, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Többek között Bárczi Gusztávról, a budapesti siketintézet tanáráról megtudjuk, hogy 1914. augusztus 1-től kezdve teljesített katonai szolgálatot, több ütközetben megsebesült. Folyamatosan közölték és pontosították a bevonult tanárokról szóló információkat. A hadifogságba esett tanerők esetében pedig a hadifogolytábor helyét, illetve a postai elérhetőséget is közzétették az értesítőkben, ahogyan azt olvashatjuk a budapesti siketiskola 1915-1916. tanévi

28 Egri Főegyházmegyei Levéltár. Archivum Novum. III. Acta meritorum. Surdomutorum et caecorum instituta 1804-1923. 140/1916.

29 A M. Kir. Kormány 1915-1918. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 1915-1918. Budapest, 1924, 131.

64