Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek
Hétköznapi háború a katonaság, ami tényleg el is következett. A tanévet szeptemberben megnyitni lehetetlennek mutatkozott, mivel akkor még nem volt elegendő tanárunk a tanítások viszonylagos zavartalanságának biztosítására sem. Aztán ezeken felül minden pillanatban ki voltunk téve annak az eshetőségnek is, hogy a Keleti pályaudvar közvetlen szomszédságában, tehát a legalkalmasabb helyen fekvő megfelelő helyiségekkel bíró intézetünk kórházi, vagy más katonai célokra fog felhasználtatni. [...] Az első izgalmas időkben beállott forgalmi zavarok, az életviszonyok hirtelen drágulása, s az egyes családok kereteiben beállott változások mind-mind bölcs óvatosságra intették igazgatóságunkat a tanév megkezdését illetőleg, mert hiszen akkor még azzal sem lehettünk tisztában, várjon a vidéki szülők ennyi bizonytalanság közepette fel merike hozni gyermekeiket az intézetbe?”19 Végül a nevezett intézet nem lett kórház, illetve a katonák elszállásolására nem szolgált. Ugyanakkor a tanítást csak 1915. január 2-án kezdték meg a háborús tanév összevont órarendje alapján. A tanárhiány miatt az első osztályok kivételével az eddigi párhuzamos osztályokat egy-egy megfelelő osztállyá vonták össze. A gyakorlati órákat nem tartották meg. A szintén Budapesten működő Izraelita Siketnémák Országos Intézete rosszabbul járt. A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium ugyanis 1914. szeptember 1-jén a budapesti izraelita hitközséghez, és a siketintézet felügyelőbizottságához intézett leiratában az intézet épületének honvéd hadikórház céljaira való átengedését kérte. Már ezt megelőzőleg néhány héten keresztül bevonuló népfölkelők voltak elszállásolva az intézet helyiségeiben. így átengedésre került az épület az összes berendezéssel együtt. A kórház Bethlen-téri hadikórház néven 1914. október 19-én nyílt meg, 11 kórterem került berendezésre 304 ággyal. Az intézet 1916. április 8-ig működött hadikórházként. A tanítás 1916 szeptemberében újraindult, azonban szembesülni kellett a tanerőhiánnyal. Itt is összevont osztályokban folyt az oktatás.20 Az 1903 őszén megnyitott soproni siketiskolát sem kímélte az augusztus 1-i mozgósítás. Az 1914-1915. tanévi iskolaértesítő tanúsága szerint az egész épületet lefoglalták katonai elszállásolás céljára. Az intézmény augusztus 15-ig a 18. honvéd gyalogezrednek adott hajlékot. Azok bevonulása után az üres épületet hadikórházzá alakították. Először a Vöröskereszt 50 ágyas kórházat állított fel, majd tartalékkórház lett, ahová az első sebesültek már 1914. szeptember 15-én megérkeztek. Ezt látva a városháza a városi intézményként működő iskola számára öt helyiséget bocsátott rendelkezésre és ezáltal a tanévet október 1 -én nyitották meg. A tanítás 1915. június 18-ig zavartalanul folyt.21 A soproni siketintézet 86407/1915. számú, a Szaktanácsnak felküldött jelentésében jelezte, hogy a mozgósítás miatt a tantes-19 Uo. 24-25. 20 Izraelita Siketnémák Országos Intézete jubileumi jelentése 40 éves fennállása alkalmából. Budapest, 1917, 10-11. 21 A Siketnémák sopronvármegyei és sopronvárosi államilag segélyezett intézetének XI-dik értesítője az 1914-1915. iskolai évről. Közli: Völker József. Sopron, 1915, 2-5. OPKM E 1656. 62
