Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek

Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék...

umhoz. Ez a tanács ellenőrizte a gyógypedagógiai intézetekben folyó oktatást, a tantestületi jegyzőkönyveket, jelentéseket, a küldöttek révén személyesen tett látogatást az intézetekben. 8

Ha általánosan szeretnénk áttekinteni az iskolák helyzetét az első világháború idején, érdemes alapul venni „A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről” szóló 1912. évi LXIII. törvénycikket. A nevezett törvény értelmében Magyarországon számos rendelet született, melyek segítségével kialakult a háborút kiszolgáló hátország működése is.9 A törvény újabb kiegészítése az iskolákkal is foglalkozott. Az 1915. évi XIII. törvénycikk 5. paragrafusa így rendelkezett: „A tanintézetek tanulmányi és vizsgarendjére, valamint a tanintézeti bizonyítványok kiadására nézve az illetékes miniszterek, amennyiben a háború következtében szükséges, rendkívüli intézkedéseket tehetnek és evégből a fennálló törvényektől eltérő könnyítéseket is állapíthatnak meg. Az ez alapon végzett tanulmányoknak és kiadott bizonyítványoknak képesítő ereje ugyanaz, mint a törvény értelmében végzett tanulmányoké és az ezek alapján kiadott bizonyítványoké. Az eddig tett intézkedések jóváhagyatnak.”10

1914 őszétől az iskolák épületei nagyrészt katonai elszállásolás vagy hadikórház céljára lettek igénybe véve. Többek között a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Kerületi Iskolaszéke jegyzőkönyve szerint 1914. október 1-től a salgótarjáni acélgyári iskolatermeket katonák elszállásolására foglalták le, ennélfogva a tanítás ott szünetelt. A Vasműhöz tartozó salgóbányai iskola tanítója hadba vonult, így oda az egyik acélgyári tanítót küldték ki, hogy „legalább ott zavartalanul folyhasson a tanítás”.11

A vallás és közoktatásügyi miniszter 31.188/1916./Vll.b. szám alatt kelt „a háborús emlékek gyűjtése és földolgozása tárgyában” kiadott körrendeletében olvashatunk az elemi iskolák tanulóinak és tanítóinak feladatairól. A tanító a nevelő-oktató munkájában „keresi az élettel való érintkezést és szoros kapcsolatot [...] oly feladatokat tűz a gyermek elé, melyek béke idején csak mint kivételek fordultak elő. [...] Szabadidejükben a gyermekek gyűjtenek: szederlevelet, csalánt, gyümölcsöt (vadon termőt), gyógynövényt, gombát, gubacsot, kalászt, fahulladékot, fémet, vakoknak, rokkantaknak és árváknak adományokat, katonáknak karácsonyi aján8 HU-MNL-OL-K 506. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Gyógypedagógiai intézetek.] Az első világháború időszakát tekintve az állag nem teljes. Az 1867-1916 közötti időszakban keletkezett iratok a második világháború, illetve az 1956- os raktárégések során szinte teljesen megsemmisültek.

9 Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Budapest, 2001, 113-114.

10 https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=91500013.TV&targetdate=&printTitle=1915.+%C3%A9vi+ XIII.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 12.).

11 HU-MNL-NML-VI. 503. [Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára]. A Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Kerületi Iskolaszék. 1914. évi jegyzőkönyv. 1914. október 1. 11. bejegyzés.

59