Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban méter hosszú szerelvényt, amihez 10-15 pótkocsit lehetett kapcsolni, s egyszerre 800 sérült szállítására volt alkalmas.21 A vonat a Monarchia fennállásának végéig szállította a sebesült katonákat, összesen közel hetvenezer főt. Kőbányán szükségkórházat hoztak létre, melyet később, 1919-ben vagonlakó menekültek részére szükséglakóteleppé alakítottak át. A kórház és a telep is Auguszta nevét viselte. 1915 nyarán indították az Auguszta-Rokkantalapot a május elsejei „Füsttelen napon” befolyt adományokból. Az akció lényege induláskor az volt, hogy ezen a napon a Városligetben, a Korzón, a Margitszigeten és más forgalmasabb helyeken, kávéházakban úgynevezett füsttelen jelvényeket árultak az Auguszta-alap hölgyei. A jelvények ára 20 fillértől 10 koronáig terjedt, melyek megvásárlásával azok viselői egy napi dohányköltségüket „váltották meg” a rokkantak javára, s gomblyukba tűzve viselhették a jelképes papírvirágot.22 Már az első napon 75 település csatlakozott a kezdeményezéshez, majd a következő hetekben, hónapokban számuk megsokszorozódott. Az Auguszta-alap tevékenységének jelentőségét mutatja, hogy csak az első évben több mint 185 ezer korona készpénzsegélyt osztottak ki, míg a természetbeni adományok többmilliós értéket képviseltek.23 A hadsegélyezés problémái és a Hadsegélyező Hivatal létrejötte Az idő előrehaladtával egyre több panasz merült fel azzal kapcsolatban, hogy a segélyezés mértéke nem elegendő. Kétségtelen, hogy a tőlünk fejlettebb nyugati országok kormányai lényegesen magasabb segélyösszegeket tudtak folyósítani, s a dualista birodalom másik, osztrák fele is több segélyt fizetett. Magyarországon különösen a korábbi viszonyok alapján megállapított katonai ellátás volt elégtelen. A kormány is belátta, hogy javítani kell a helyzeten, s az 1915. évi XV. te.24 a rokkant katonák, valamint az elesett katonák „hátrahagyott” családtagjainak segélyeit újra szabályozta. Az 1916. évi XVIII. te. a mozgósítás folytán bevonult tanítók és nevelők, valamint azok özvegyei és árvái kivételes ellátásáról intézkedett. Az 1917. évi IX. te.25 az elesettek gyermekei után járó segélyeket emelte meg. A kormány 21 Molnár: Karitatív... 124. 22 Az Újság, 1915. május 2. 23 Az Újság, 1915. december 25., Molnár: Karitatív... 123. 24 1915. évi XV. törvénycikk az 1915-16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról, https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=91500015.TV&targetdate =&printTitle=1915.+%C3%A9vi+XV.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (utolsó letöltés ideje: 2023. január 11.). 25 1917. évi IX. törvénycikk az 1917-18. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=91700009. TV&searchUrl =/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38 (utolsó letöltés ideje: 2023. január 11.). 43
