Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Hétköznapi háború 1914. szeptember 24-én jött létre az alap igazgatósága Auguszta főhercegnő védnöksége mellett, olyan közismert személyek részvételével, mint Csernoch János bíboros, hercegprímás (díszelnök), Bárczy István, Budapest polgármestere és Lánczy Leó bankvezérigazgató (elnökök), Lónyay Sándorné írónő (ügyvezető igazgató). 1914 szeptemberéig az alap csak pénzadományt osztott, 1914 októberében került sor a Téli ruhát a szegényeknek! segélyakcióra, amit később évente megrendeztek. Ugyanez mondható el a Katonák karácsonya akcióról, ami első alkalommal 1914. november 2-án került megrendezésre azzal a céllal, hogy karácsonyi csomagot küldjenek a harctérre a katonáknak ládában, illetve dobozban, együttműködésben a szállítást szervező Hadsegélyező Hivatallal. A csomagok tartalmaztak mézeskalácsot, cigarettát, szivart, kétszersültet, csokoládét, szappant, tábori levelezőlapot és ceruzát.19 1914-ben és 1915-ben az elesettek árvái és a sebesült katonák hozzátartozói - mintegy ezerötszáz család - az alap központi helyiségében felállított karácsonyfa alatt vehették át ajándékaikat: téli ruhát, játékokat és élelmiszert. Az adományok jelentősebb része az arisztokrácia és a tehetős gyárosok, nagypolgárok támogatásából származott, de a középosztály számos tagját is sikerült az adományozásba bevonni. Az alap munkájának támogatásában két módon lehetett részt venni. Először is önkéntes munkatársként bárki áldozhatta szabad idejét és energiáját a nemes célra, közreműködve az adományok összegyűjtésében és szétosztásában, illetve a rendezvények megszervezésében, hírül adásában, továbbá az alap által fenntartott intézményekben, például a kórházi segédmunkákban, vagy a pénzügyi-gazdasági apparátusban és az adminisztrációban, hozzájárulva az alap szakszerű és átlátható működtetéséhez, ami határozott törekvés volt. Másrészt, aki nem kívánt aktív tagja lenni a szervezetnek, támogathatta az alap munkáját a rászorulóknak juttatott természetbeni és pénzbeli adományokkal, akár alkalomszerűen, akár rendszeresen, akár nagyobb, akár kisebb összegekkel. A tömeges adakozást azonban az első évtől egyre inkább az alap által szervezett nagyobb szabású rendezvények, látványosságok belépődíjaiból beszedett összegek váltották fel. Ezek sorát 1915 augusztusában a Pasaréti lövészárok néven hirdetett szabadtéri hadikiállítás nyitotta meg, amelyet a nagyérdemű három hónapon keresztül belépődíj ellenében látogathatott 10-től 22 óráig.20 Ahogy az alap tevékenysége szélesedett, úgy specializálódott is, részlegei, osztályai jöttek létre különböző helyszíneken. Kórházakat alapítottak, sőt kórházvonatot is működtettek. 1915 februárjában szerelte fel az alap az Auguszta-mentővonatot, amely legkorszerűbb és legnagyobb kórházvonatnak számított a Monarchia területén. Alexander Krobatin hadügyminiszter bocsátotta rendelkezésre a 264 19 Molnár Zoltán: Karitatív tevékenység a Nagy Háború idején Magyarországon, valamint Nagy- Britanniában és Franciaországban. Hadtudományi Szemle, 14. (2021) 3. sz. 122. 20 Szoleczky Emese: A pasaréti lövészárok. „Budapest és környéke közönségének legkellemesebb és tanulságos kirándulóhelye”. In: Történeti Muzeológiai Szemle 11. Szerkesztők: Ihász István, Pintér János. Budapest, 2011, 251-274. 42
