Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Karika Tímea: A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között
A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása A trianoni döntés következményei is nagy terheket róttak a magyar hadigondozásra, hiszen a területveszteségek miatt a hadigondozó intézetek jelentős része a szomszédos államalakulatokhoz került. Az idegen megszállás elől a gondozottak és az ápoló személyzet egy része is megindult az ország belseje felé. Az OHH sátoraljaújhelyi rokkantintézetének ápoltjai és személyzete például az intézet megmaradt vagyontárgyait vonatra rakva menekült a cseh megszállás elől, hogy azután hónapokig vesztegeljenek a hatvani vasútállomáson.23 A kassai hadirokkant utókezelő intézetből menekültekkel együtt végül Székesfehérváron találtak helyet a sátoraljaújhelyieknek, az itt egyesült két intézet egy évvel később, 1920-ban fiú hadiárva iskolává alakult.24 Általános tendencia volt ez, hiszen egyre kevesebb hadirokkant szorult utókezelésre, így a számukra létesített utókezelők és rokkantiskolák egy részét hadiárva-iskolákká alakították, a többit pedig megszüntették vagy összevonták. Hivatalosan 1922-ben fejeződött be a hadifoglyok hazahozatala, így az átszervezéskor szem előtt tartották, hogy a hazatérő rokkant katonák számára szükséges férőhelyeket biztosítani tudják, valamint, hogy azokat is képesek legyenek elhelyezni, akik a háborút követő zavaros időkben nem tudták igénybe venni az utógyógykezelést. Az OHH 1922-ben megszűnt, feladatait, vagyis a nem hivatásos állomány hadirokkantjainak és hadigondozottjainak ellátását a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vette át, amelyhez már csak három hadirokkant-intézet tartozott: a budapesti m. kir. Hadirokkant Otthon, ahol a teljesen munkaképtelen, vagyontalan és támasz nélkül maradt rokkantakat helyezték el, az Állami Művégtaggyár és az 1918-ban alapított budapesti Tüdőbeteg Gyógyintézet, amely a tuberkulózisos hadirokkantak gondozására szolgált. Ezeken kívül 1922 végén a tokaji, az ikervári, a nyíregyházi és a székesfehérvári hadiárva-intézet, a hadiárvák váci bőripari szakiskolája és a váci Szilágyi Dezső hadiárva-internátus állt a minisztérium felügyelete alatt.25 A hadiárvák intézeti kereteken belül való ellátása a minisztérium számára részben vagy teljes egészében átengedett intézetekben és szervezetekben is folyt, például árvaházakban, zárdákban, nevelő- és tanintézetekben, lovászképzőkben, beteg és fogyatékos gyermekek részére fenntartott intézményekben. A húszas évek végén közel 100 ilyen intézet állt rendelkezésre, ám ezekben mindössze a számon - tartott hadiárvák körülbelül 3%-át tudták elhelyezni.26 Az elemi iskola elvégzése után az intézetekben lakó hadiárvák és hadigyámoltak elsősorban gyakorlati képzésben részesültek. A fiúk ipari és mezőgazdasági képzést nyertek, a lányokat pedig 23 Pettkó-Szandtner: A magyar hadigondozás... 28. 24 Jancsó Sándor: A székesfehérvári m. kir. Vass József dr. hadiárvaintézet története. In: A magyar hadiárva gondozás 10 éve, 1919-1929. Szerk. Pettkó-Szandtner Aladár. Budapest, 1929, 26-27. 25 A M. Kir. Kormány 1919-1922. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv., Budapest, 1926, 229. 26 Lukács: i. m. 73. 31
