Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom BÉCS VONZÁSÁBAN Horváth Gergely Krisztián: Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzialisierung im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte der 19. Jahrhunderts. Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Collegium Hungaricum, Wien, Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hofund Staatsarchiv. Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd. XVIII. Wien, 2022. 2022 nyarán jelent meg Horváth Gergely Krisztián Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzialisierung im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte der 19. Jahrhunderts című kötete az Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien, a Collegium Hungaricum és az Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof und Staatsarchiv gondozásában. A mű előzményeként meg kell említenünk a szerző majdnem 10 évig tartó kutatását, melynek eredményeként 2013-ban publikálta jelen mű magyar változatát Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében címmel. Horváth Gergely Krisztián olyan területet szeretett volna vizsgálni, amely földrajzilag, természeti adottságai révén és társadalmi szempontból is jól körülhatárolható, és nem utolsósorban kevéssé kutatott. Előbbi a függelékben található színes, informatív térképek, utóbbi a több mint 10 oldalas forrásjegyzék tekintetében sikeresnek mondható. Itt emelném ki a szintén mellékletben elhelyezett táblázatokat, amelyek az egyes települések lakosságszámát, nemzetiségi összetételét, vallási hovatartozását, valamint a mezőgazdasági termések exportálásának irányait mutatják be, melynek célja a Bécs központú régió piacváltozásának alátámasztása. A bevezetőből nyilvánvalóvá válik, hogy a szerző az egyes források vizsgálatát kellő kritikával kezeli, hiszen, ahogy ő fogalmaz: „Az éves közgyűlési jegyzőkönyvek, mint alapforrások esetében, állandóan szem előtt kellett tartanom, a pontosságuk és a megfelelő megfogalmazásuk ellenére, hogy elsősorban a megye hatalmát és érdekeltségét tükrözik, tehát a paraszti élet elemei csak kellő óvatossággal rekonstruálhatók belőlük.”1 A kötet első nagy részében a terület bemutatására kerül a hangsúly, ami természetesen elkerülhetetlen bármely hasonló jellegű munka esetén. A szerző ismerteti a térség gazdasági fejlődését, melyben fontos szerepet játszott, hogy a területnek nem csak a magyar, de az osztrák gazdasági vérkeringésbe is integrálódnia kellett. Fontos kiemelni azt is, hogy a leginkább német és horvát lakossággal rendelkező térség legfontosabb közigazgatási és piaci centruma, az osztrák főváros, Bécs és Alsó-Ausztria voltak. A megye déli részén elhelyezkedő Hanság lápvidéke lecsapolásával lehetőséget adott a mezőgazdasági termelés bővítésére, a mezővárosok nagy aránya pedig a felvevőpiac egy részét biztosította. A termények másik része a kör1 Recenzeált mű, 18. Az eredeti német szövegből fordította a recenzió szerzője. 301
