Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely 14. A gyermekek vallásáról szóló módosított törvényjavaslatot 1894. október 20-án a képviselőház is elfogadta. A végleges javaslat szerint a bevett, de vegyes valláséi házaspár maga dönt a gyermekeik vallásáról, s ezt hivatalos személy előtt kell írásban lefektetni. Ha ilyen irat nem keletkezik, akkor a gyermekek a szüleik vallását követik azonos nemük szerint. 1894. október 26-án a három elfogadott törvényjavaslatot Wekerle az uralkodó elé vitte a szentesítésre.125 Ferenc Józsefnél azonban nemcsak ő járt, hanem Vaszary Kolos is, aki a katolikus püspöki kar kérvényét mutatta be, amelyben a szentesítés megtagadását kérték. Az uralkodó ekkor - aki addig rögtön alá szokta írni a törvényeket - ezúttal a szentesítés elhalasztása mellett döntött. Ez azonnal megingatta a kormány helyzetét. Ekkor egyezség jött létre az uralkodó a Wekerle között, hogy Ferenc József szentesíti a javaslatokat, a kormány viszont beadja a lemondását. Ez decemberben meg is történt, s rövid kormányválság után, 1895. január 15-én megalakult Bánffy Dezső kormánya, amelyben Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter helyét Wlassics Gyula vette át.126 15. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatról a főrendiház 1895. március 21-én szavazott, de a végleges eredményt csak az összeszámolás pontatlansága miatti egyeztetés után, a másnapi ülésen tudták megállapítani. E szerint az előző napi szavazás eredménye 119-119, tehát egyenlő számú volt, ezért a március 22-i ülésen az elnök, Szlávy József koronaőr is leadta az igen szavazatát, amivel általánosságban elfogadták. 16. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot 1895. március 23-án a főrendiház 127 szavazattal 112 ellenében módosításokkal elfogadta. Esterházy Miklós javaslatára kihagyták azokat a paragrafusokat, amelyek a felekezetből való kilépéséről szóltak átlépés nélkül, tehát, ha valaki nem kívánt semmilyen felekezethez tartozni. 17. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslat módosítását 1895. április 27-én a képviselőház elutasította és újra eredeti formájában fogadta el a törvényjavaslatot. 18. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot a főrendiház 1895. május 14-én 117 szavazattal 116 ellenében általános tárgyalásra elfogadta. Még ugyanezen az ülésen, majd a másnapin folytatva szavaztak a részletes tárgyalás eredményeként a vita alatt álló (korábban Esterházy Miklós által benyújtott) több paragrafusból álló módosításokról, s azokat 119/115 és 112/110, majd május 15-én 114/109 és újra 114/109 szavazati aránnyal pontonként újra elutasították, azaz újra törölték a javaslatból. 125 A felterjesztés szövegét lásd Hanák Péter: Iratok az 1894-95. évi kormányválság történetéhez. Történelmi Szemle, 1959. 3-4. sz. 304-305. 126 Wekerle lemondásának okát és a kormányválság hátterének ismertetését lásd Hanák: i. m. 291- 351. 270
