Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén

Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén 19. A képviselőház a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat törölt pontjait 1895. szeptember 30-án egy kisebb változtatással újra elfogadta. 20. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitatott pontjait a főren­diház - a módosító javaslatok elutasítása után - 1895. október 21-én elfogadta. 21. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház 1894. június 27-én fogadta el. 22. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot 1894. október 8-án a főrendiház 103 szavazattal 109 ellenében tárgyalás alá sem vette. 23. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot 1894. október 20-án a képviselőház újból elfogadta. 24. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot 1895. március 23-án a főrendiház 111 szavazattal 117 ellenében újból elvetette. 25. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot 1895. április 25-én a képviselőház harmadszor is változatlanul elfogadta. 26. A zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatot 1895. május 15-én a főrendiház 107/107 arányban, az elnök, Vay Béla báró igen szavazatával általános tárgyalásra elfogadta. Még ugyanezen az ülésen elkezdték a részletes tárgyalást, melyen Zichy Nándor minden paragrafus esetében törlést javasolt, ezekről egyen­ként döntöttek. A szavazás mind a két napon viharos és zavaros jelenetek között zajlott le. Ennek során a 2. §-t elutasították, a többit elfogadták, majd a végszava­záson, május 16-án a 2. § nélküli egész törvényjavaslatot 96 szavazattal 96 ellené­ben, az elnök igen szavazatával elfogadták. A 2. § a viszonosság elvét mondta ki az 1868. évi Lili. törvény alapján, vagyis a zsidó vallásra való áttérés körülményeit szabályozta, ami így kikerült a javaslatból.127 27. A zsidó vallás recepciójáról szóló módosított törvényjavaslatot a képviselő­ház 1895. szeptember 30-án elfogadta (a naplóban olvasható, nemhivatalos meg­jegyzés szerint egyhangúan). A viszonosságról szóló pont tehát kikerült a törvény­ből, az izraelita vallásból való ki-, vagy az abba való belépés azonban nem vált lehetetlenné, mert azt a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény 5. §-a egyértel­műen kimondta. Az első három törvényt, ahogy már láttuk, az uralkodó hosszas várakozás után, 1894. december 9-én szentesítette, a zsidó vallás recepcióját 1895. október 16-án, a szabad vallásgyakorlást pedig 1895. november 22-én írta alá. Összefoglalva a kérdés történetét, hangsúlyozni kell, hogy a törvények körüli vita nem illeszkedett a dualizmus hagyományos belpolitikai harcaiba, mert nem közjogi, hanem ideológiai szembenállás eredményezte. A törvények vitájában tulajdonképpen a kétféle nacionalizmus-felfogás ütközött meg. A még a reform­korban gyökerező liberális nacionalizmus, amely a nemzet és a magyar állam szu­127 1868. évi Lili. te. a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról. E szerint 18 éves kor betöltése után lehet egy felekezetből kilépni, melyet két tanú jelenlétében kell az egyház­­községe lelkésze előtt bejelenteni, majd ezt 30 napon belül meg kell ismételni. 271

Next

/
Thumbnails
Contents