Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely lusban a képviselőház már nem tárgyalta. Vagyis annak ellenére, hogy a többség deklaráltan egyetértett a vallásszabadság kimondásával és törvényi szabályozásával, és a kormány törvényjavaslatot is készített, az rejtélyes okok miatt mégis lekerült a napirendről. Az új parlamenti ciklusban Irányi Dániel elsőként vette elő a témát és 1872. november 4-én interpellálta a kormányt - azon belül is az új minisztert, Trefort Ágostont -, hogy mikor szándékozik a két törvényt, a vallásszabadságról és a polgári házasságról szólót beterjeszteni?10 Ismét példának hozta a nazarénusokat, akik továbbra is üldözésnek vannak kitéve, valamint a kézenfekvő példát, hogy Magyarországon egy keresztény és izraelita vallású pár nem tud összeházasodni. Ekkor ismét a parlamentáris gyakorlatban szokatlan dolog történt, a kormány nem válaszolt az interpellációra. Ezért Irányi 1873. február 1-jén határozati javaslatot terjesztett be, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt a törvényjavaslatok beterjesztésére.11 12 A nazarénusokkal kapcsolatban egyébként egyre több hír látott országosan is napvilágot, a helyzetük megoldatlan volt, Pest vármegye is kérvényt intézett az országgyűléshez 1871 áprilisában, mely szerint „a Nazarénusok szektája napról napra szaporodik, kéri, hogy a vallásszabadság s a polgári házasság behozatala iránti törvényjavaslatok mielőbb tárgyaltassanak”.u A vallásszabadság törvénye iránt egyébként kérvények sora érkezett folyamatosan az országgyűléshez, különböző egyesületek, csoportok, politikai klubok intéztek ilyen üzeneteket, amelyeket a törvény értelmében az illetékes bizottságnak tárgyalnia is kellett. A kormány közben valóban dolgozott a törvényjavaslatokon, felállított egy bizottságot ezek előkészítésére. Ez az „állam és egyház közti viszony rendezése ügyében kiküldött” ad hoc bizottság 1875. április 6-án mutatta be jelentését, amelyben a következő megállapítások szerepeltek: először is leszögezte, hogy a modern alkotmányos jogállamban ezt a kérdést rendezni kell, a régi állapotok nem tarthatók fenn.13 Azonban hangsúlyozta azt is, hogy ezt bonyolultsága miatt egyetlen törvényben nem lehet rendezni. Ezért a bizottság arra jutott, hogy ezt a kérdést „ne együttesen az összes megoldandó kérdéseket magába ölelő egy törvénnyel, hanem fokonként,” lépésről lépésre, több törvényben rendezze. Vagyis nemcsak több törvényt kell alkotni, de ezek között legyen időbeli különbség, hogy a következmények és az előkerülő problémák a következő törvénnyel orvosolhatóak legyenek. Első lépésként a bizottság a polgári házasság törvénybe iktatását látta szükségesnek, hiszen valóban anomália, hogy egy magát polgárinak nevező államban egy keresztény és egy izraelita vallású személy nem tud összeházasodni. Ezután, vagy 10 KN 1872-1875. II. kötet, 5-6. 1872. november 4. 11 KN 1872-1875. III. kötet, 378. 1873. február 1. 12 KN 1872-1875. XV. kötet, 341. 1873. április 1. 13 KI 1872-1875. XXIV. kötet, 179-186. 1050. sz. 238
