Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Karika Tímea: A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között
Karika Tímea A MAGYARORSZÁGI HADIGONDOZÁS SZERVEZETÉNEK ÉS A HADIGONDOZOTTAK SORSÁNAK ALAKULÁSA 1914-1933 KÖZÖTT A háborúk áldozatairól való szervezett állami gondoskodás Magyarországon az első világháború idején alakult ki. A háború kitörésekor az egyetlen, kizárólag katonai rokkantakat befogadó intézmény a nagyszombati rokkantház volt, a kormányzat szinte egyedüli és meghatározó eszköze a segítségnyújtásra pedig a segélyek és járadékok folyósítása, amellyel mindössze a megrokkant vagy elesett, elhalt katona kieső jövedelmét kívánták pótolni. Ez volt tehát a honi hadigondozás kiinduló pontja, amelyből nem egészen négy év alatt - minden hibájával és hiányosságával együtt - egy európai szintű hadirokkant-ellátó intézményrendszer alakult ki. Dolgozatomban a vizsgált időszak hadigondozásának irányítását, intézményrendszerének fejlődését kívánom bemutatni, valamint a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek helyzetét, amely - mint látni fogjuk - nem alakult túl kedvezően.1 A kezdetek A háború elején a csataterekről tömegesen a hátországba szállított sebesültek és rokkantak egy, a gyógyításukra és utókezelésükre javarészt felkészületlen államra voltak utalva, amelynek vezetése az invalidusok gyógyításában, gondozásában, valamint a háborúban elesettek családtagjainak támogatásában is a társadalom segítségére szorult. A beteg, sebesült, rokkant katonák egészségügyi ellátására elsősorban a Magyar Vöröskereszt Egylet eszközei álltak rendelkezésre, amely rögtön a háború kitörése után mozgósította tábori alakulatait, s a harctérre küldött többek között tábori kórházakat, sebészcsoportokat, segélyhelyeket, raktárakat, valamint folyamatosan kórház- és segélyvonatokat is indított a frontra. A Vöröskereszt Egylet több tízezres tagsággal, jól képzett hivatásos és önkéntes ápolónői karral bírt, a hátországban pedig már a háború előtt is 30 ezer lábadozó katona gyógy- és utókezelésére alkalmas rendszert épített ki üdülőházakkal és üdülőhelyekkel.2 A kezdetektől gyűjtése-1 A hazai hadigondozási intézményrendszer, valamint a hadirokkant-gondozás történetét lásd részletesebben Karika Tímea: A hadirokkantak helyzete Magyarországon 1914-1939 között. In: A mozgássérült problematika Közép-Kelet-Európában a 20. század első felében. Szerk. Varga G. Lajos - György László. Kelet-Európai Tanulmányok XIII. Budapest, 2022,41-85., továbbá a szerzőnek a magyarországi hadigondozás történetéről a Nagy Háború blogon öt részben megjelent cikksorozatát: https://nagyhaboru.blog.hu/authors/KarikaTimea (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 26.). 2 Kapronczay Károly: A Magyar Vöröskereszt megalakulása és tevékenysége az I. világháborúban. In: Háború és orvoslás. AzI. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. 21
