Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Levéltártan - Bényei Balázs István: Az irat fogalmának átalakulása a 19. századtól napjainkig

Az irat fogalmának átalakulása a 19. századtól napjainkig által üzleti tevékenysége során előállított vagy kapott dokumentumok), amelyeket az adott szervezet, vagy személy megőriz. ”35 Az irat fogalma tekintetében a 2008-ban kiadott MoReq 2 adoptálta az időköz­ben megjelent ISO 15489: Information and documentation - Records management szabvány meghatározását, megjegyzésben ugyanakkor kiemelte, hogy az irat fő jel­lemzőjének tekinti annak módosíthatatlanságát.36 A dokumentumot lényegileg a korábbi változattal azonos módon határozta meg, de az irat és a dokumentum közötti különbségtétel tekintetében kiemelte, hogy a dokumentum alatt olyan információt ért, amelyet nem rögzítettek rekordként, azaz minősítettek, regisztrál­tak és zároltak változás ellen.37 Az iratkezelés tekintetében napjainkban a legmeghatározóbbnak tekinthető nem­zetközi szabvány az ISO 15489: Information and documentation - Records manage­ment szabvány első kiadása 2001-ben látott napvilágot. Ez még tartalmazta a doku­mentum önálló fogalmi meghatározását, amely „rögzített információ vagy objektum, amely egységként kezelhető”, vagyis a MoReq dokumentum fogalmát alkalmazta, de az irat és a dokumentum fogalmi elkülönítésére azzal szemben nem került sor.38 A dokumentum fogalma a szabvány 2004-es kiadásában ugyanakkor már nem szere­pelt, ott a record fogalmi elemei között, mint információra hivatkozik.39 A nemzetközi szakirodalomban, szabványokban számos esetben kiemelt figyelem irányul az irat funkciójára, illetve a megőrzés követelményére, amely definíció jelleggel is megjelenik. Jenkinson szerint a levéltár részét képező iratok lényegi eleme, hogy valamely hivatalos ügy részét képezzék és hivatalos hivatko­zás céljából megőrizték.40 Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvénye 1943-ban a fogalom egyik kritériumaként határozta meg, hogy a record olyan dokumentáció, amelyet egy szövetségi ügynökség készített vagy kapott, illetve szövetségi törvény szerinti vagy közérdekű ügylethez (public business) kapcsoló­dik, és amelyet az ügynökség vagy annak jogutódja megőriz, vagy megőrzésre alkalmasnak tart a szervezet, funkciók, politikák, döntések, eljárások, műveletek vagy egyéb tevékenységek bizonyítékaként.41 Schellenberg a szövetségi törvény ismertetése mellett általános érvénnyel fogalmazza meg az irat fogalmát, hangsú­35 “Document(s) produced or received by a person or organisation in the course of business, and reta­ined by that person or organisation. ” MoReq 2001, 7. 36 MoReq 2 - Model Requirements for the management of electronic record. Update and Extension. Luxemburg, 2008, 17. 37 Uo. 16. 38 ISO 15489-1 Information and documentation - Records management. 2001, 3. 39 ISO 15489-2004 Information and documentation - Records management. 2004. 40 Jenkinson: i. m. 4-7. 41 44 U.S. Code, 1964 ed„ § 366, July 7, 1943, ch. 192, §1, 57 Stat. 380 151

Next

/
Thumbnails
Contents