Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)

Határok nélkül hetik ki azok a helybeli bejegyzések, melyek a törvényhatóságok halotti anyaköny­veiben lelhetőek fel. Ezen források együttes felhasználásával és későbbi adatbázisba rendezésével közelebbi ismereteink lehetnek az országban hősi halált halt katonák­ról, valamint a hozzájuk kapcsolódó emlékezetről. A korszakkal foglalkozó szakirodalmak többsége a magyar és a szovjet hősi halottakról szólnak, a veszteséglisták feldolgozása legtöbbször városi vagy megyei szinten történt. A helyi fókusszal bíró kutatások célja a katonai és polgári áldozatok együttes feldolgozása, a hadba vonultak és a hátország áldozatainak rögzítése volt.46 Az adatsorok kialakításához a Baranya vármegye alispáni iratai között talált iratcsomót használtam fel. Ebben az egységben gyűjtötték össze mindazokat az ira­tokat, melyek katonai sírokról, temetőkről vagy emlékművekről szóltak. E „rejtez­­kedő forráscsoport” az 1930-as évektől egészen 1949-ig tartalmaz iratokat a fenti témák valamelyikében. A mellékletek közlésénél nehézséget okozott, hogy azok több esetben jelzet nélküli beadványként érkeztek az alispánhoz, vagy az eredeti jelzetű irat nem került elő hozzá. A mellékletben szereplő dokumentumok eseté­ben ezért az egész csomót jelöltem meg hivatkozási pontként, ahol pedig beazono­sítható volt az irat száma, ott ez is szerepel. Az 1. melléklet egy rövid kis cetli a Baranyában elesett katonákról (hősi halot­takról) a siklósi járás területén. A kutatás során ilyen vagy ehhez hasonló források feldolgozásával számolhatunk ki nagyobb adatsorokat. A kis táblázat előnye, hogy itt nem csak a katonai sírokat, hanem a hozzájuk köthető emlékműveket is külön összegyűjtötték. A 2-3. mellékletben található összefoglalások a Baranya vármegyében elesett katonák számszerűsített jegyzékét tartalmazzák törvényhatóságonként, valamint járásonként külön szedve. Az adatok között minimális eltérés található (1-1 fő), amely még a keltezés hiányában arra utal, hogy a két dokumentum összefügg. Ezeket tekinthetjük kiindulási számnak, hiszen - ahogyan azt a későbbiekben lát­hatjuk - a többi adat eltérhet egymástól. A 4. melléklethez a korábban már idézett iratcsomóban szereplő információkat rendeztem táblázatos formába.47 Az adatoknál jeleztem, hogy azokat milyen ható­ság (község, körjegyzőség, polgármester) adta be, valamint hogy ott milyen bontás­ban szerepelnek az adatok. Ez azért fontos, mert vannak olyan esetek (például Elarkány), ahol a község és a körjegyzőség is jelentette az adatokat, de nem töröl­tem le a listából pusztán az ismétlődés miatt. Legnagyobb eltérés a magyar katonák regisztrációjánál akadt, melynek az oka Abaliget magas esetszáma lehetett. Az irat 46 Erre példák a teljesség igénye nélkül: Somogy megye a II. világháborúban. Szerk. Szabó Péter - Szili Ferenc. Kaposvár, 1993., Dunainé Bognár Júlia - Kanyó Ferenc: A második világháború sze­gedi hősei és áldozatai. Szeged, 1996., Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai. In: Mátrai Tanulmányok. Szerk. Horváth Fászló. Gyöngyös, 1993, 119-141., Erős Krisztina: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól. Levéltári Szemle, 2013. 1. sz. 45-55. 47 MNF BAMF IV. 410. b. 11908/1949. 133

Next

/
Thumbnails
Contents