Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Határok nélkül hetik ki azok a helybeli bejegyzések, melyek a törvényhatóságok halotti anyakönyveiben lelhetőek fel. Ezen források együttes felhasználásával és későbbi adatbázisba rendezésével közelebbi ismereteink lehetnek az országban hősi halált halt katonákról, valamint a hozzájuk kapcsolódó emlékezetről. A korszakkal foglalkozó szakirodalmak többsége a magyar és a szovjet hősi halottakról szólnak, a veszteséglisták feldolgozása legtöbbször városi vagy megyei szinten történt. A helyi fókusszal bíró kutatások célja a katonai és polgári áldozatok együttes feldolgozása, a hadba vonultak és a hátország áldozatainak rögzítése volt.46 Az adatsorok kialakításához a Baranya vármegye alispáni iratai között talált iratcsomót használtam fel. Ebben az egységben gyűjtötték össze mindazokat az iratokat, melyek katonai sírokról, temetőkről vagy emlékművekről szóltak. E „rejtezkedő forráscsoport” az 1930-as évektől egészen 1949-ig tartalmaz iratokat a fenti témák valamelyikében. A mellékletek közlésénél nehézséget okozott, hogy azok több esetben jelzet nélküli beadványként érkeztek az alispánhoz, vagy az eredeti jelzetű irat nem került elő hozzá. A mellékletben szereplő dokumentumok esetében ezért az egész csomót jelöltem meg hivatkozási pontként, ahol pedig beazonosítható volt az irat száma, ott ez is szerepel. Az 1. melléklet egy rövid kis cetli a Baranyában elesett katonákról (hősi halottakról) a siklósi járás területén. A kutatás során ilyen vagy ehhez hasonló források feldolgozásával számolhatunk ki nagyobb adatsorokat. A kis táblázat előnye, hogy itt nem csak a katonai sírokat, hanem a hozzájuk köthető emlékműveket is külön összegyűjtötték. A 2-3. mellékletben található összefoglalások a Baranya vármegyében elesett katonák számszerűsített jegyzékét tartalmazzák törvényhatóságonként, valamint járásonként külön szedve. Az adatok között minimális eltérés található (1-1 fő), amely még a keltezés hiányában arra utal, hogy a két dokumentum összefügg. Ezeket tekinthetjük kiindulási számnak, hiszen - ahogyan azt a későbbiekben láthatjuk - a többi adat eltérhet egymástól. A 4. melléklethez a korábban már idézett iratcsomóban szereplő információkat rendeztem táblázatos formába.47 Az adatoknál jeleztem, hogy azokat milyen hatóság (község, körjegyzőség, polgármester) adta be, valamint hogy ott milyen bontásban szerepelnek az adatok. Ez azért fontos, mert vannak olyan esetek (például Elarkány), ahol a község és a körjegyzőség is jelentette az adatokat, de nem töröltem le a listából pusztán az ismétlődés miatt. Legnagyobb eltérés a magyar katonák regisztrációjánál akadt, melynek az oka Abaliget magas esetszáma lehetett. Az irat 46 Erre példák a teljesség igénye nélkül: Somogy megye a II. világháborúban. Szerk. Szabó Péter - Szili Ferenc. Kaposvár, 1993., Dunainé Bognár Júlia - Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Szeged, 1996., Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai. In: Mátrai Tanulmányok. Szerk. Horváth Fászló. Gyöngyös, 1993, 119-141., Erős Krisztina: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól. Levéltári Szemle, 2013. 1. sz. 45-55. 47 MNF BAMF IV. 410. b. 11908/1949. 133