Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)

az alispáni gyűjtésben nem található meg, de lappanghat még az iratok között. A szovjet (orosz) és bolgár adatok között hasonlóság áll fenn, itt a már említett ismétlődés miatt egyelőre nem lehet véleményt mondani.

A két utolsó összesítés között nagy eltérések találhatók, melynek számos oka van. A 2-3. mellékletről - dátum és keltezés hiányában - feltételezhetjük, hogy korábbi összefoglalást takar, mivel az itt szereplő települések száma jóval kevesebb, mint az iratszintű feltárás esetén. Az alispán által meghatározott időkorlát (45 nap) elég időt adott arra, hogy mindenki el tudjon készülni a bejelentéssel - viszont ez nem jelenti azt, hogy közben nem készülhettek kimutatások. Ráadásul nehezíti a tisztánlátást, hogy az iratok időközben elkeveredhettek és nem kerültek be az iratcsomóba, ugyanakkor az alispán pontos feljegyzéssel bírt.

Az adatok összehasonlításából azonban láthatóak azok a tendenciák, amelyek mentén vizsgálni lehet a katonai emlékezet kérdéseit Baranyában. Az egyik a bolgár áldozatok számának kiemelkedő volta, mivel a szovjetekkel szövetségben harcoló bolgár hadsereg pontosan ebben a régióban működött a háború során. A szovjet katonai áldozatok közelebb állnak a regisztrált német veszteségekhez. A partizánok veszteségei voltak a legalacsonyabbak, ugyanakkor már az is adatnak számít, hogy őket regisztrálták a helyi hatóságok. Helyi viszonylatban ugyanis a partizánok (legtöbbjük Tito-párti szerb) és a magyar lakosság között számos atrocitás történt, az 1918-1921 közötti események pedig még túl közel voltak ahhoz, hogy a helyiek elfelejtsék. A bolgár katonai áldozatok kérdése a szakirodalomban nem volt meglepő, ugyanakkor eddig nem elemezték a helyi szinten kialakuló rítusokat. A katonai áldozatok egy olyan kapcsolódási pontot jelenthetnek, mely a két nép közös szenvedésének mementójaként is értelmezhető.

Tanulmányomban betekintést kívántam nyújtani a második világháború katonai áldozatainak helyi kutatási lehetőségeibe. A helyi (megyei) anyagok tanulmányozásával közelebb kerülhetünk a magyarországi hadszíntéren harcolt és elesett katonák emlékéhez, hogy azok ne tűnjenek el a szemünk elől. A közösen megélt pillanatok - még a háború tapasztalatai is - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy nép, esetleg különböző népek csoportjai együtt élhessék meg múltjukat és megérthessék a korábbi sérelmek és viszályok alapjait.