Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Hétköznapi háború szorítása volt. Ezzel lehetőséget teremtettek volna Budapest visszaszerzésére is, melyet a korábbi Konrad-hadműveleteknek (1945. január) nem sikerült.31 A Drávától délre a német E Eladseregcsoport és kiegészítő csapatai indítottak támadást a Szaporca-Babócsa között állomásozó bolgár-szovjet erőkkel szemben. Ezt egészítette ki a Waldteufel (Erdei ördög) fedőnevű hadművelet, mely Mohács környékét vette volna célba. Az alapvetően támadásra berendezkedő szovjet hadsereg - észlelve a német csapatmozgásokat - beásta magát és védekezésre kényszerült. A német hadsereg déli támadására 1945. március 6-án került sor, amely során kezdetben sikerült kialakítaniuk két hídfőt a Dráva mentén Drávacsehi és Drávaszabolcs környékén. Az ellátási rendszer töredezettsége - valamint a szovjet hadsereg védekezése - miatt a német hadsereg offenzívája megakadt, az utolsó hídfő azonban egészen március 22-ig fennmaradt. Baranya vármegyében így ért véget a háború 1945 májusában, amely után újabb építkezés kezdődhetett.32 A katonai emlékezet sokrétűsége Baranyában A katonai áldozatokat (hősi halottakat) több módon is csoportokba rendezhetjük. Az egyikben a hazájukat védő magyar katonák találhatók, akik itt haltak meg a megyében. Emléküket sokáig nem, vagy csak hiányosan őrizhették, így egyéni szintre szorultak vissza. Az ő emléküket viszonylag későn, az 1990 utáni időszakban kezdték el szervezetten kutatni, különösen a Elonvédelmi Minisztérium (és jogutódjai) bevonásával. A különböző hadisír-gondozási programok segítségével ma már pontosabb számokkal bírunk a második világháborúban elesett magyar katonákkal kapcsolatban, itthon és külföldön egyaránt.33 Az itt harcoló és elesett német katonák emlékezete a következő réteg, amely számos belső ellentmondástól szenvedett. Az első ilyen a német hadsereg és a SS csapatainak megkülönböztetése, hiszen a két szervezet sokszor konkurált egymással, 1945-re viszont katonai értelemben egyre kevesebb különbség állt fenn közöttük. A magyarországi harcokban főként utóbbiak vettek részt, különösen az 1945-ös déli ellentámadás során. A problémát jól jelzi, hogy a sokszor név szerinti halotti jegyzékekben található nevekből nem lehet rájönni a nemzetiség és az alakulat kapcsolatára, így számos félreértést szülhet azok vizsgálata. A katonai sírjaik esetében a helyi lakosság igyekezett hasonló módon eljárni, mint a többi katonával, azonban 31 Számvéber Norbert: Konrad 3. Páncéloscsata Budapestért, 1945. Budapest, 2001., Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött. A „Komád” hadműveletek története, 1945. Budapest, 2013. 32 Vörös: i. m. 37-39., A „Frühlingserwachen” (Tavaszi ébredés) hadművelet (1945. március 6. - 1945. március 15.), https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyaroka-ii-vilaghaboruban-2/a-keleti-hadszinter-es-magyarorszag-1943-1945-13DD/4-az-1945-evimagyarorszagi-hadmuveletek-1945-januar-l-1945-aprilis-12-189D/a-fruhlingserwachen-tavaszi-ebredes-hadmuvelet-1945-marcius-6-1945-marcius-15-193F/ (utolsó letöltés ideje: 2022. november 18.). 33 Szarka Gábor - Maruzs Roland: Katonahőseink emlékezete. Honvédségi Szemle, 2012. 3. sz. 139. 128
