Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Határok nélkül ezt sokszor politikai döntések (a szovjet parancsnokságok ítéletei) nehezítették. Baranya megyében előfordult, hogy a katonai sírjaik a magyarokéval közösen kerültek a temetőkbe. A másik nagy csoportot a szovjet hadseregben elesett hősi halottak jelentik. A források egyértelműen különbséget tettek az orosz (vagy szovjet-orosz) valamint a bolgár katonák között, így sírjaikat is külön regisztrálták. A temetések kapcsán is ügyeltek arra, hogy külön sírba kerüljenek a két nemzetiség tagjai, melyek az emlékműveknél is teljesült. A szovjet katonai emlékezet ugyanakkor erősebb volta miatt mindig is nagyobb hírt kapott, a fennmaradt emlékművek a szovjet hadsereg dicsőségét hirdették. A bolgár csapatok magyarországi szerepvállalása a háború előre nem látott következménye volt. A két nemzet között sokáig nem állt fenn hadiállapot, de a hadi események változása ezt is elhozta. Az ország 1940-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez és a korábbi háborúkban elvesztett területeit visszafoglalta. 1941-ben azonban nem csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz, de hadiállapotba került Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal. 1944-ben a szovjet 3. Ukrán Front átlépte a határt, amelynek hatására puccsot hajtottak végre a kormánnyal szemben. 1944. szeptember 10-én a Kimon Georgiev vezette új kormány hadat üzent Németországnak. Az újjászervezett 1. bolgár hadsereg - melynek fegyverzetében több német gyártmányú eszköz is volt - a már említett 3. Ukrán Front parancsnoksága alá került és részt vettek a Balkán északi részén zajló hadműveletekben.34 1945 elején a bolgár 1. hadsereg 130 ezer tagja tartózkodott az országban, az említett harcokban közel 14 ezer halottat, sebesültet és eltűntet tartanak számon. Tasov szerint az utolsó számszerű adat 3983 bolgár elesett katonát tartalmazott. Az áldozatok főként Dél-Magyarországon - köztük Baranya, Somogy, Zala megyékben - lévő csatatereken estek el. Fegtöbben az 1945. márciusi, Dráván átívelő német áttörés során vesztették életüket. A térségben található bolgár katonai emlékeket három nagyobb csoportba oszthatjuk. A községi temetőkben a harcok után elesett katonákat temették, megtalálásukban a helyi lakosság segítsége kulcsfontosságú volt. A második csoportba a Flarkányban felállított kőemlékmű és a körülötte eltemetett bolgár hősi halottak tartoznak. Ez az emlékműképzési tett nagy mértékben hasonlít a „központosított” szovjet katonai emlékművekhez. A harmadik csoportba kerülnek a pécsi katonai kórházban elhunyt bolgár katonák, akik közül többeket a városi temetőn túli mezőkre temettek el.35 Különleges emlékezeti réteget jelent azoknak a partizánoknak az ügye, akik Baranya megyében haltak hősi halált. A megye viszonylagos közelsége, valamint a 34 Ravasz István: Bolgár csapatok Magyarországon 1945 tavaszán. Új Honvédségi Szemle, 1993. különszám, 49-56. 35 Taso V. Tasov: Bolgár katonai temetők és emlékművek Magyarországon. Új Honvédségi Szemle, 1993. különszám, 65-68. 129
