Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Határok nélkül a batinai csata (november 7-8.)- Az itt aratott szovjet győzelem eldöntötte, hogy a Balkánról érkező E hadseregcsoport nem tud segítséget nyújtani a dél-dunántúli harcokban. A szovjet előretörés egyre mélyebben hatolt be Baranya vármegyébe, amit a németek igyekeztek mielőbb felszámolni.27 Pécs városa elhelyezkedéséből fakadóan sokáig nem érezte a háborús eseményeket. Az ország területének növekedésével már nem egy országhatáron lévő településsé vált, amely segítette a város békés ipari fejlődését. Pécs térségét 1944. október 24-én nyilvánították nyílt hadműveleti területnek, míg másnap szovjet csapatok szálltak partra a Moháccsal szembeni szigeten. Ezzel kezdődtek meg a tényleges katonai cselekmények a vármegyében.28 A hadműveletet a Fjodor Ivanovics Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front irányította, kiegészülve az I. Bolgár Fladsereg katonával és egyéb jugoszláv partizáncsapatokkal. Céljuk a német hadsereg Duna mentén kiépített védelmi állásainak felszámolása, valamint a Budapestet támadó 2. Ukrán Front akciónak támogatása volt. A hadműveletek célja így nem közvetlenül Pécs volt, hanem a tervezéskor színtisztán katonai-stratégiai szempontok domináltak. A dunai átkelés után a szovjet csapatok gyorsan közeledtek a városhoz, így a németek által kért és tervezett rombolásokra sem volt idő. Pécs a helyzethez képest minimális német katonai helyőrséggel és felkészüléssel várta a szovjet csapatokat, akik november 27-28-án érték el a város külterületét.29 A leírások szerint a november 29-i fő szovjet támadás gyors és mindent elsöprő volt, csak kisebb összecsapásokra került sor a város keleti részén, majd a városközpontban. A németek visszavonultak a Szentlőrinc-Szigetvár-vonalra, hogy tartani tudják a számukra stratégiai fontosságú Pécs-Barcs-útvonalat. A városban eközben a Svéd Vöröskereszt helyi szervezetének vezetésével kisebb követség indult a szovjetekhez, hogy a megadás feltételeiről tárgyaljanak. A Nádor Szállóban tartott megbeszéléseken Nyikolaj Ivanovics Zavjalov ezredes fogadta a kis követséget és biztosította a helyieket bizalmáról. A harcok alábbhagytak és Pécs szinte egy nap alatt fel is szabadult.30 A vármegye területét a budapesti hadműveletek miatt szinte békésnek mondhatjuk, a két fél nem szándékozott komolyabb támadást végrehajtani ebben az irányban. Ezen változtattak a második világháború egyik utolsó nagy német offenzívájának - a Frühlingserwachen (Tavaszi ébredés) - eseményei. A német ellentámadások célja a Dunántúl déli részén lévő szovjet erők felszámolása és a Dunába 27 Vértesi Lázár: Frontátvonulás a Pécsi Egyházmegyében a Historia Domusok tükrében. In: Váltóállítás... 383-385. 28 Vörös Márton: Az 1944-1945. évi baranyai felszabadító harcok. In: Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. Szerk. Balics András - Kopasz Gábor. Pécs, 1961, 14-17. 29 Vörös: i. m. 30-31. 30 Vörös: i. m. 34. 127
