Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Határok nélkül gyűjtés megszervezése ugyanakkor felveti a kérdést, hogy pontosan milyen évkörrel kell dolgoznia a szerkesztőknek. A „nulladik évnek” nevezett 1945-ös esztendő központi szerepet kaphat egy ilyen válogatásban, viszont egy ilyen évszám a folyamatokat csak ritkán tudja egyetlen év tanulságaként leírni az előzmények ismerete nélkül.11 Számos kiadvány jelent meg a világháborúhoz köthető évszámokat (1939,1941, 1944) véve figyelembe, hogy aztán végpontként használják az 1945-ös évet, de létezik ettől eltérő megközelítés is.12 Hasonlóan fontos megközelítést jelentenek a vidéktörténettel kapcsolatos kutatások. Az itteni cél fordítani kíván az alapvetően politikatörténeti megközelítéssel, mely óhatatlanul magával hozta a „nagypolitika” felől való szemlélődést. A topdown megközelítés hátránya, hogy ezzel semmisnek tekintjük a helyi sajátosságokat, ahol az események valóban megtörténnek. Egy rendelet útjának végigkövetése a kihirdetéstől a végrehajtásig ugyanis számos olyan történettel és tapasztalattal jár, mely hozzá tud adni az ország történetéhez is. Ilyen értelemben a vidéktörténeti megközelítés egy alulról való (bottom-up) építkezést jelent, melyben ott van az a lehetőség is, hogy konfrontációba kerüljön az előző elmélettel.13 Tanulmányomban a katonai áldozatok név szerinti feldolgozása és adataik közlése helyett a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában megtalálható jegyzékek összesített, számszerű tartalommal bíró közlését választottam. Baranya megyében először Takács József dolgozta fel a háború lezárásának 20. évfordulójára az itt elesett szovjet katonák névjegyzékét. Sírkataszterének módszerét később Csiffáry Gergely is alkalmazta, aki a Heves megyében elesett szovjet hősi halottak neveket tartalmazó jegyzékét közölte különböző munkáiban.14 A közreadott dokumentumok a háború utáni időszakban, 1945 és 1949 között keletkeztek, célja pedig a számszerű adatok kinyerése volt. A háborús emlékezet elméleti háttere James Mayo szerint a katonai emlékművek szerepe politikai és társadalmi igényből születik. A különböző épületek több módon válhatnak emlékké, így például az ott végzett tevékenységekből (például iskolák, kórházak esetében) vagy pedig politikai 11 Gyáni Gábor: Valóban korszakhatár 1945? Levéltári Közlemények, 86. (2015) 5-13. 12 Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947. Szerk. Káli Csaba - Mikó Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1995, L. Balogh: Törvényes megszállás ... 13 Ezt a megközelítést alkalmazza a MTA BTK - NEB Vidéktörténeti Témacsoportja, mely számos konferenciát és kiadványt szentel a megközelítés népszerűsítésének, https://neb.hu/hu/mta-btkneb-videktorteneti-temacsoport (utolsó letöltés ideje: 2022. november 26.). 14 Takács József: Baranya népe felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák sírkatasztere. In: A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Pécs, 1971, 371-390., Csiffáry Gergely: Akiket visszavártak... A hősi halott szovjet katonák névjegyzéke összeállításának tapasztalatai Heves megyében. Levéltári Szemle, 1985. 1. sz. 39-44., Uő: Akiket visszavártak... Szovjet hősi halottak Heves megyében. Eger, 1985. 123
