Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Hétköznapi háború érkező szovjet csapatok a háború vége után sem hagyták el az ország területét, így a traumák feldolgozása nehézségekbe ütközött. Az országban megjelenő hadseregek viselkedési különbségei komoly hatással bírtak a háborúra való későbbi emlékezésre, így nem volt mindegy, hogy pontosan milyen csapatok érkeztek az adott településre. Az emlékezés alakulásában komoly szerepet játszott a kommunisták kezébe kerülő sajtó, mely nem engedett teret az ilyen fajta megnyilvánulásoknak.5 A Magyarországon zajló harcok ugyanakkor nem egyenletesen éreztették hatásukat az egész országban. Egyes részeken rövid frontátvonulás történt, máshol hónapokon keresztül beásva maradtak a felek, illetve előfordult olyan is, hogy egy település többször cserélt gazdát rövid időn belül. Ezek többsége az 1945-ös dunántúli német támadás idején került ismét német fennhatóság alá, majd március végére visszaállt a szovjet uralom. Ki kell emelnünk a Budapest körüli harcokat, mely valódi frontvárosként élte át az 1944-1945-ös ostromot.6 A háború éreztette a hatását a politikai színtéren is. Előtérbe kerültek az addig illegalitásba vonult kommunista párt tagjai, akik felhasználva ismeretségi tőkéjüket egyre nagyobb szerepet nyertek az ország politikai életében. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság kereteit kihasználva a szovjet hadsereg pedig megkezdhette saját ideológiájának terjesztését, amiben hű társakra leltek a kommunistákban.7 A komoly ellentmondásként jelentkező „felszabadulás vagy megszállás” polémiában az egyéni hangok megszólaltatása kulcsfontossággal bírhat.8 Ennek egyik eszköze a forráspublikációk összegyűjtése és kiadása volt. A tematikai sokszínűség mellett ezek illeszkednek a magyar történetírásban tapasztalható korábbi folyamatokba, amely előszeretettel jelentetett meg dokumentumokat. Ezek legnagyobb hátránya, hogy többnyire egy adott földrajzi egység (legtöbbször város vagy megye) vagy egy téma (például gazdaságtörténet) iratanyagából állt össze.9 Az új évezredben egyre több olyan kiadvány látott napvilágot, mely a korszak egészét kívánta átfogni változatos forrástípusok és földrajzi korlátozás nélkül.10 Egy ilyen 5 Ö. Kovács József: Földindulás. A leplezett kommunista diktatúra társadalmi gyakorlata a vidéki Magyarországon 1945-ben. In: Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Szerk. Csikós Gábor - Kiss Réka - Ö. Kovács József. Budapest, 2017, 19-65. 6 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Budapest, 2005. 7 Ö. Kovács: i. m. 23. 8 A felszabadulás-vita három írását közli: Ungváry Krisztián: A második világháborúi. Budapest, 2005, 705-716. 9 A teljesség igénye nélkül A felszabadulás krónikája. 1944 ősze - 1945 tavasz. Közreadja: Karsai Elek - M. Somlyai Magda. Budapest, 1970., A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Szerk. Kopasz Gábor - Szinkovich Márta. Pécs, 1971., Dokumentumok Magyarország felszabadulásáról. Szerk. Esti Béla - Bíró Lívia. Budapest, 1975. Bödő István - Czetz Balázs (szerk.): „ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához, 1945-1948. Székesfehérvár, 2009. 10 Erre kitűnő példa L. Balogh Béni: „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947 között. Budapest, 2015. 122
