Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Káli Csaba: Határok nélkül. Menekülők, kitelepítettek, partizánok a magyar–jugoszláv határ zalai szakaszán a második világháború után

Határok nélkül

lekanyarítottak kb. 220 kh területet, amelyet a horvát Damása községhez csatoltak.8 Gyakori eset volt, hogy a jugoszláv partizánok/fegyveresek az oroszokkal/bolgárokkal üzleteltek oly módon, hogy alkoholért vagy másért, amivel le lehetett kenyerezni a magyar területen lévő orosz megszállókat, parancsba adatták velük a magyar hatóságok felé, hogy mit szedjenek össze, amit aztán a partizánok orosz fedezet mellett átvittek a határon. A jugoszlávok egyik legkedveltebb célpontjai a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) telepei voltak, amelyeknek a lerablása üzemszerűen folyt: a határig elmentek teherautóval, ott azt az oroszok átvették és mintha nekik kellett volna a benzin vagy más olajipari termék, azt a telepeken felvették, elfuvarozták a határra, amit a jugoszlávok - a kialkudott ellentételezés fejében - megkaptak.9

A főtémához képest talán kitérőnek hat, de tágabb horizontban, a politikai társadalomtörténet oldaláról érdekes lehet a határ menti, horvát többség által lakott zalai falvaknak az 1945. évi nemzetgyűlési választások alkalmából tanúsított választási magatartása. Bajcsa, Fityeház, Molnári, Murakeresztúr, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton, Tótszerdahely községeket többségében vagy meghatározó kisebbségként (katolikus) horvátok lakták. A megyei és a környékbeli magyar falvak kimagasló kisgazdapárti győzelmei mellett ezekben a katolikus horvát falvakban a munkáspártok - az SZDP még az MKP-nál is sokkal jobban - taroltak. Az MKP Fityeházon érte el a megye falvai közül a csúcsot, 40,31%-ot, alig elmaradva helyben az FKGP-től.10 Ebben a kimagasló egyedi eredményben az is közrejátszhatott, hogy ebből a faluból származott Matécz János, aki nemcsak szülőhelyén volt népszerű és tudott erős kommunista pártszervezetet létrehozni, de tevékenysége ismert volt az egész megyében, többek között tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is.11 Az eredmények egyik, bár megerősítő források hiányában csak teoretikus magyarázatául szolgálhat, hogy a társadalmi, vallási kötődései miatt biztos befutónak számító FKGP-től annak általában vett magyar, nemzeti jellegének esetleges túlhangsúlyozódása tántoríthatott el az átlagosnál (jóval) több horvát szavazót az internacionalista eszméket képviselő - vagy esetleg csak jobb híján a - munkáspártok felé. Szintén teoretikus magyarázat, illetve inkább csak kérdés lehet, vajon a Jugoszláviában kezdettől fogva abszolút hatalmat kiépítő Titónak lehetett-e határon túli kisugárzása, segítve ezzel a magyar kommunista pártot? Ezzel vissza is kanyarodtunk a történetünkhöz, egyúttal a jugoszláv határ zalai szakaszán bekövetkezett legsúlyosabb incidenshez.

8 HU-MNL-ZML-IV.401.a. 346/1945. Ma Domasinec, Horvátország.

9 HU-MNL-ZML-IV.401.a. 25. és 803/1945.

10 Az 1945. évi nemzetgyűlési választás részletes zalai eredményeit és azok magyarázatát lásd Káli: Zala megye... 110-144.

11 Életrajzát lásd Vida István (főszerk.): Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. - 1945. november 29. Országgyűlési almanach. Történelmi sorozat I. Budapest, 1994, 284-285.

109