Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Káli Csaba: Határok nélkül. Menekülők, kitelepítettek, partizánok a magyar–jugoszláv határ zalai szakaszán a második világháború után
Hétköznapi háború államhatár magyar oldalról teljesen „légiessé”, átjárhatóvá vált. A magyarjugoszláv határon a megszálló szovjet katonaság, de a jugoszláv partizánok is lényegében azt csináltak, amit akartak, az önkényeskedésüknek csak saját maguk szabhattak határt. Ennek a határtalan önkénynek számos formája létezett, ezek közül néhány jellemző, illetve kevéssé ismert elemet mutatok be a továbbiakban. A lakosságot a finoman szólva is meglazult élet- és vagyonbiztonság mellett a váratlan elhurcolások tartották rettegésben. Különösen a munkájukkal összefüggésben a lakóhelyüket elhagyók, mint például a vasutasok és más közfeladatot ellátók, orosz nyelvű igazolványokat is kaptak, de ilyennel látták el a jugoszláv határ menti községekben élőket is, bízva a hivatalos, pecsétes papír erejében. Ez néha segített, de nem mindig, mindenesetre a határ mentén élő úgynevezett kettősbirtokosok - akiknek a trianoni határmegvonás miatt jugoszláv területen is maradt birtoka és azt korábban egy különleges engedély birtokában napi szinten átkelve a határon művelhették - ha jogilag nem is, de a gyakorlatban egy időre lemondhattak a külhoni földjeikről, illetve ottmaradt egyéb javaikról.3 Egyes partizán alakulatok, vagy legalábbis a forrásokban annak titulált, valójában nem egyszer megállapíthatatlan illetőségű és nációjú fegyveresek naponta jöttek át jugoszláv területről és vittek mindent, amire éppen szükségük volt.4 Időnként megtámadták a határszéli magyar területeken a rendőrőrsöket, például Tornyiszentmiklóson, sőt többször 40-50 km mélyen (Becsvölgye) is behatoltak a megye területére és raboltak, erőszakoskodtak.5 1945. június elején, a vonatkozó forrás szerint „szerb katonák” szállták meg a murakeresztúri vasúti határállomást és „rendelkeztek felette”, emellett azt híresztelték, hogy a Pécs-Keszthely-Kőszeg vonalig szerb megszállás lesz.6 Ebben az időszakban több jelentés is arról számolt be, hogy a határ mentén lakó magyarországi horvátok között erőteljes jugoszláv propaganda folyt az elszakadást illetően: „Az előző háború utáni világra apellálnak, hogy akkor milyen drágaság és áruhiány volt Magyarországon, mivel a hadisarcot a vesztes fél kénytelen fizetni. ”7 Egyik helyen nem is álltak meg a verbális biztatásnál, hanem cselekedtek: a Mura melletti Felsőszemenye határából egy árok ásásával 3 Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása 1945-1950. Magyar vidék a 20. században 6. Budapest, 2021, 32. 4 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban: HU-MNL-ZML) Zala vármegye főispánjának iratai. Általános iratok (a továbbiakban: IV.401.a.) 806/1945. A főispánnak tett bejelentés szerint jugoszláv partizánok bolgár katonai egyenruhában jöttek át a határon, elfoglalták Bázakerettyét, a zalai olajvidék egyik központját és „szemtelenkedtek” a polgári lakossággal. 5 HU-MNL-ZML-IV.40l.a. 25/1945. A letenyei járási főszolgabíró (főjegyző) jelentése, 1945. április 30. és május 5.; a novai járási főszolgabíró (főjegyző) jelentése 1945. május 25. 6 HU-MNL-ZML-IV.40l.a. 274/1945. Murakeresztúr lakossága nagyobbrészt horvát nemzetiségű volt. 7 HU-MNL-ZML-IV.40 l.a. 528/1945. 108
