Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Gidó Csaba: A helyi közigazgatás és a hadsereg kapcsolata Udvarhely vármegye területén 1916–1917-ben
GIDÓ CSABA A HELYI KÖZIGAZGATÁS ÉS A HADSEREG KAPCSOLATA UDVARHELY VÁRMEGYE TERÜLETÉN 1916-1917-BEN1 Az 1916-os román betörés2 Székelyföld történetének egyik meghatározó pillanata, amikor megrendült a székely közösség hite a saját hadseregében, közigazgatási és vallási vezetőiben. Ugyanakkor a közösség tagjai egymásban is csalódtak, hiszen gyakran előfordult az, hogy a zűrzavaros események forgatagában a helybéli lakosok, a szomszédok fosztották ki az elmenekült személyek vagyonát. A tanulmány Udvarhely vármegye esetében vizsgálja az osztrák-magyar hadsereg alakulatai, illetve a helyi közigazgatás és a lakosság közti kapcsolatot a román betörés, valamint az azt követő hónapok időszakában. A román betörés 1916. augusztus 28-án délelőtt 9 óra 30 perckor távirat érkezett a székelyudvarhelyi alispáni hivatalba, amelyben Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos arról értesítette a helyi közigazgatást, hogy a váratlan román támadás következtében a két szomszédos határmenti vármegyét, Csíkot és Háromszéket ki kell üríteni, a menekülő lakosság pedig - mivel a román csapatok már Brassó közelében járnak - Udvarhely 1 A tanulmány alapját képező kutatás az MTA Domus Szülőföld Program által (87/27/2022 HTMT) nyújtott támogatás segítségével valósult meg. 2 1914-1916 között Románia semleges volt, a békés hátországnak számító Erdélyben pedig kis létszámú hadsereg állomásozott. 1916. augusztus 17-én Románia a bukaresti titkos szerződéssel csatlakozott az antanthoz, és tíz nap múlva, augusztus 27-én este támadást intézett az Osztrák- Magyar Monarchia ellen. A román hadseregnek október 3-ig sikerült Székelyföld nagyrészét elfoglalnia. Az osztrák-magyar és a német hadsereg sikeresen megállította a román előrenyomulást a nagyszebeni (szeptember 30.) és a bekecsi (október 2-5.) csatákban. A román hadsereget 1916. október 15-ig sikerült kiszorítani Erdély területéről, csak egy-két határmenti település maradt az orosz-román csapatok ellenőrzése alatt. Az elmúlt időszakban több történeti munka, tanulmány jelent meg az 1916-os román betörés székelyföldi eseményeiről. Lásd például Csikány Tamás: Székelyföld mint hadszíntér. In: Székelyföld története. III. kötet. Szerk. Bárdi Nándor - Pál Judit. Székelyudvarhely, 2016, 375-383.; Gidó Csaba - Márk Attila - Pál János: „El a hontalanságba ...A Az 1916-os román betörés története az unitárius egyházi forrásokban. Csíkszereda, 2018; Koszta István: A Nagy Háború Erdélyben, 1916. augusztus - 1917. január. Csíkszereda 2020; Székelyföld és a Nagy Háború. Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából. Szerk. Orbán Zsolt. Csíkszereda, 2018. A Székelyföld című, Csíkszeredában havonta megjelenő folyóirat 2016. augusztusi számában Benkő Levente, Garda Dezső, Gottfried Barna, Lukács Bence Ákos, Mihály János és Nagy József tollából jelentek meg írások az 1916-os székelyföldi eseményekről. 9
