Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Gidó Csaba: A helyi közigazgatás és a hadsereg kapcsolata Udvarhely vármegye területén 1916–1917-ben
Hétköznapi háború vármegye területén fog keresztülhaladni.3 Csík vármegye alispánja táviratban kérte Sebesi János udvarhelyi alispánt, hogy segítse a menekülteket fuvarosok kirendelésével és élelmiszer biztosításával.4 Betegh Miklós kormánybiztos rendeletben bízta meg az udvarhelyi közigazgatási hatóságokat, hogy a menekültek közül a 17-55 év közti férfiakat válogassák ki és vonultassák be a katonasághoz, a felmentéseket pedig vizsgálják felül.5 Nem tudjuk, a kormánybiztos rendeletének milyen hatása volt, illetve mennyire eredményesen tudták ezt a helyi tisztviselők végrehajtani akkor, amikor a kiürítési parancs két nap múlva elérte Udvarhely vármegyét is. 1916. augusztus 30-án a vármegye alispánja jelezte a járások vezetőinek és a székelyudvarhelyi polgármesternek, hogy a vármegye lakosságát és marhaállományát lehetőség szerint ki kell üríteni. A tervezett kiürítési célirány Békés és Jász- Nagykun-Szolnok vármegye volt a Tövis-Arad vonalon keresztül. A szarvasmarhákat a Maroson túlra kellett hajtani Erdőszentgyörgyön át.6 7 Az alispán kérte a főszolgabírókat és a jegyzőket, hogy a kiürítést pánikmentesen hajtsák végre, mert még nincs közvetlen veszély, sőt „hadseregünk az ellenséget úgy Csíkmegyében, mint Predeálnál és Nagyszebennél visszaszorította”7 A román hadsereg előrenyomulása azonban hamarosan rácáfolt az udvarhelyi alispán optimizmusára, hiszen szeptember 13-ra megközelítették Udvarhely vármegye területét. A hadvezetőség újabb kiürítési parancsot adott ki, hogy szeptember 16-ig mindenki hagyja el otthonát, az állatállományt pedig hajtsák a Maros bal partjára. Udvarhely vármegye közigazgatásának még helyben lévő tisztviselői Sebesi János alispán vezetésével 1916. szeptember 16-án Székelyudvarhelyről Székelykeresztúrra helyezték át székhelyüket,8 majd innen a román hadsereg előrenyomulása következtében szeptember 30-án a Székelykeresztúrhoz közeli Gagyba, október 1- én Szentdemeterre, végül október 2-án Balavásárra menekültek.9 A román hadsereg szeptember 15-én tört be a vármegye területére. A visszavonuló osztrák-magyar katonai alakulatok csak lassítani tudták az ellenség előrenyomulását, sok esetben rendezetlenül vonultak vissza. A különböző felekezetekhez tartozó lelkészek jelentéseiből kitűnik, hogy a visszavonuló katonák egyes esetekben ellenséges területként kezelték a székely településeket. A székelyderzsi lelkész 3 RNL HMH UvmLA [Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatala (Serviciul Judetean al Arhivelor Nationale Harghita), 43. fond, Udvarhely vármegye Levéltára. Alispáni iratok, 18. lelt. sz.], 6723/1916. 4 Uo. 5 Uo. 6 RNL HMH UvmLA, 6814/1916. 7 Uo. 8 RNL HMH UvmLA, 6976/1916. 9 Alispáni jelentés Udvarhelyvármegye közigazgatási állapotáról az 1916. évben. Székelyudvarhely, 1917, 24. 10
