Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Egy nunciusi jelentés forrásértéke vábbja volt a korabeli Európában. Nem véletlen, és nem magyarázható csupán egyéni karriervággyal, hogy mind Lippay,183 mind pedig Szelepchény két-két évtizeden keresztül tartotta napirenden a kérdést. A bíborosi cím növelte volna belpolitikai presztízsüket, de éppígy a bécsi udvari befolyásukat és az európai renoméjukat. Szelepchény haláláig nem szűnő ambícióinak első nyoma 1658 őszéről való - igaz, még csak híresztelés szintjén.184 E körülmények, valamint az, hogy együttesen igyekezett megszerezni a bíborosi ajánlást és az újabb feddhetetlenségi deklarációt, megerősíti korábbi gyanúnkat, hogy Szelepchény „szervezkedését” és titkos tárgyalását Spinola nunciussal nemcsak az ország jövőjének biztosítása, az egyházi rend befolyásának megőrzése, hanem saját nemzetközi karrierjének előmozdítása is motiválhatta. Ez utóbbit reálpolitikusként felismerve végül a császári ajánlás útján látta megvalósíthatónak, noha elődjének kudarca nyilván nem töltötte el túlzott derűlátással.185 183 Uo. 106-160.; Die Diarien und Eagzettel des Kardinals Ernst Adalbert von Harrach (1598-1667), I-VII. Hrsg. Katrin Keller - Alessandro Catalano. Wien-Köln-Weimar, 2010, II, 786. 184 Tusor: Purpura Pannonica... 152. 185 Vö. uo. 156-159.; valamint Tusor: Lippay... és a „ Wesselényi-összeesküvés. .. ”i. m. 186 Lásd mindenekelőtt Giovanni Chiaromanni 1671. június 27-ei jelentését. Eszerint „A magyar főrendek az esztergomi érsek, a győri s nyitr ai püspökök által szóban s írásban folyamodtak a császárhoz, hogy ha már a bűnösök ellen a legnagyobb szigort alkalmazzák, állítsa legalább vissza az alkotmányos rendet az országban, nehogy a bűnösökkel a büntelenek is szenvedjenek. A német fejedelmek is tettek lépéseket a császárnál Magyarország érdekében. De vagy mert a császár a magyarokat mind bűnöseknek tartja, vagy mert tanácsosai nem akarják elszalasztani a kedvező alkalmat, hogy a makacs magyarokat megtörjék, nem hajtanak sem a magyar főrendek kéréseire, sem a német fejedelmek békítő szavaira. Apafi megtagadta a fölkelők iratainak kiadását.” Óváry: i. m. 305. (n. I860.). Vö. még uo. (317skk oldalak) a Lobkowitz levéltárban fennmaradt számos datálatlan tervezetet, beadványt, melyeket a korábbi kutatás érdemben még nem épített be a korszak tárgyalásának narratívájába. 187 ELTE EKK, Collectio Kaprianiana/B, vol. 71., fol. 343-346.; Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 494-495. 188 Lásd az 1671. augusztus 30-ai és az 1672. március 27-ei nunciusi jelentéseket. Vanyó: i. m. n. 98. (57-59.) és n. 62. (107.). Politikai túléléséhez nemcsak az járulhatott hozzá, hogy a hazai episzkopátus és kiváltképpen annak vezetője nélkül a Habsburg-abszolutizmus érdemi bázis nélkül maradt volna Magyarországon, hanem saját ügyes és többirányú politizálása is. A lipóti hatalmi rendszerben helyzetét ekképpen megszilárdító prímás későbbi beadványaiban mindazonáltal igyekezett visszafogni a megtorló gépezet működését.186 A rendi alkotmány védelmezőjeként hevesen ellenezte a nyílt abszolutisztikus kormányforma bevezetését, miként azt a gubernium felállítását ellenző 1673. évi emlékirata is mutatja.187 A status ecclesiasticus érdekeit képviselve ezt megelőzőleg pedig hatásosan védte ki, hogy a szervezkedés felszámolásával megerősödő központi hatalom megadóztassa a klérust.188 95
