Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)

Egy nunciusi jelentés forrásértéke vábbja volt a korabeli Európában. Nem véletlen, és nem magyarázható csupán egyéni karriervággyal, hogy mind Lippay,183 mind pedig Szelepchény két-két évti­zeden keresztül tartotta napirenden a kérdést. A bíborosi cím növelte volna belpo­litikai presztízsüket, de éppígy a bécsi udvari befolyásukat és az európai renoméju­kat. Szelepchény haláláig nem szűnő ambícióinak első nyoma 1658 őszéről való - igaz, még csak híresztelés szintjén.184 E körülmények, valamint az, hogy együttesen igyekezett megszerezni a bíborosi ajánlást és az újabb feddhetetlenségi deklarációt, megerősíti korábbi gyanúnkat, hogy Szelepchény „szervezkedését” és titkos tárgya­lását Spinola nunciussal nemcsak az ország jövőjének biztosítása, az egyházi rend befolyásának megőrzése, hanem saját nemzetközi karrierjének előmozdítása is motiválhatta. Ez utóbbit reálpolitikusként felismerve végül a császári ajánlás útján látta megvalósíthatónak, noha elődjének kudarca nyilván nem töltötte el túlzott derűlátással.185 183 Uo. 106-160.; Die Diarien und Eagzettel des Kardinals Ernst Adalbert von Harrach (1598-1667), I-VII. Hrsg. Katrin Keller - Alessandro Catalano. Wien-Köln-Weimar, 2010, II, 786. 184 Tusor: Purpura Pannonica... 152. 185 Vö. uo. 156-159.; valamint Tusor: Lippay... és a „ Wesselényi-összeesküvés. .. ”i. m. 186 Lásd mindenekelőtt Giovanni Chiaromanni 1671. június 27-ei jelentését. Eszerint „A magyar főrendek az esztergomi érsek, a győri s nyitr ai püspökök által szóban s írásban folyamodtak a csá­szárhoz, hogy ha már a bűnösök ellen a legnagyobb szigort alkalmazzák, állítsa legalább vissza az alkotmányos rendet az országban, nehogy a bűnösökkel a büntelenek is szenvedjenek. A német fejedelmek is tettek lépéseket a császárnál Magyarország érdekében. De vagy mert a császár a magyarokat mind bűnöseknek tartja, vagy mert tanácsosai nem akarják elszalasztani a kedvező alkalmat, hogy a makacs magyarokat megtörjék, nem hajtanak sem a magyar főrendek kéréseire, sem a német fejedelmek békítő szavaira. Apafi megtagadta a fölkelők iratainak kiadását.” Óváry: i. m. 305. (n. I860.). Vö. még uo. (317skk oldalak) a Lobkowitz levéltárban fennmaradt számos datálatlan tervezetet, beadványt, melyeket a korábbi kutatás érdemben még nem épített be a kor­szak tárgyalásának narratívájába. 187 ELTE EKK, Collectio Kaprianiana/B, vol. 71., fol. 343-346.; Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 494-495. 188 Lásd az 1671. augusztus 30-ai és az 1672. március 27-ei nunciusi jelentéseket. Vanyó: i. m. n. 98. (57-59.) és n. 62. (107.). Politikai túléléséhez nemcsak az járulhatott hozzá, hogy a hazai episzkopátus és kiváltképpen annak vezetője nélkül a Habsburg-abszolutizmus érdemi bázis nélkül maradt volna Magyarországon, hanem saját ügyes és többirányú politizálása is. A lipóti hatalmi rendszerben helyzetét ekképpen megszilárdító prímás későbbi bead­ványaiban mindazonáltal igyekezett visszafogni a megtorló gépezet működését.186 A rendi alkotmány védelmezőjeként hevesen ellenezte a nyílt abszolutisztikus kor­mányforma bevezetését, miként azt a gubernium felállítását ellenző 1673. évi emlékirata is mutatja.187 A status ecclesiasticus érdekeit képviselve ezt megelőzőleg pedig hatásosan védte ki, hogy a szervezkedés felszámolásával megerősödő köz­ponti hatalom megadóztassa a klérust.188 95

Next

/
Thumbnails
Contents