Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)

Magyarországi főegyházmegyei méltóságok

A hűségén esett „folt” azonban a korábbiakhoz képest valamelyest korlátozta - politikai képességein túl leginkább főpapi mivoltának köszönhetően megmaradt - mozgásterét. Noha a helytartóságát egészen 1681-ig megtarthatta, és Pálffy Tamás halála után a magyar udvari kancellária feletti ellenőrzést is vissza tudta szerezni, az egyre inkább erősödő, a bevádolása hátterében álló Kollonich kamarai elnökként a korábbiakhoz képest mégis számottevő ellensúlyát képezte a magyar ügyek irányításában. Szelepchény személye ugyanakkor az 1670-es években is megkerülhetetlen tényező maradt az udvar és az uralkodó számára. Bár a prímások hírszolgáltatása Bécs felé végig meghatározó volt a korszakban, Szelepchény e téren szemlátomást túlteljesítette elődeit.189

Politikai professzionalizmusának köszönhetően az Ampringen-féle gubernium

„halva

született elképzelése” sem jelentett számára végül komoly kihívást.190

Nem először és nem is utoljára a magyar történelemben a prímás Bécsben a magyar érdekek képviselőjének, idehaza pedig helytartóként a Habsburg-hatalom exponensének hálátlan szerepét volt kénytelen betölteni.191

Megkerülhetetlenségének, a rendi, nemzeti érdekek hathatós udvari képviseletének számos bizonyítéka maradt fenn végig az 1670-es évekből.192

Az 1680-as évekre azonban befolyása lassacskán kezdett elpárologni.193

189 Lásd például EFML CE

Caps. 11,

fase.

2,

n.

2. Vö.

fentebb, 123. j.

190 Benczédi: A

Habsburg-abszolutizmus

... 550-552. és 545-546.; és az iménti, 187-188. j.

191 A hozzá 1670-1679 között intézett eredeti uralkodói mandátumok: PL AS

Act. rad., Class. V, n.

539. Főként

politikai tárgyú leveleinek, felségfelterjesztéseinek fennmaradt regisztruma 1676- 1682 között: PL

AS AP Prot.

S/a; PL

AS AP Prot.

S/a (Protocollum

Szelepcsényi

1675); az uralkodónak írt opiniói, levelezése az erdélyi fejedelmekkel, lokális válságkezelésének iratai Hevenesi és Kaprinai gyűjteményeiben. Catalogus

manuseriptorum,

1/2-3, ad indicem.

192 Egy példa: PL AS

AR Class. X.

n.

196. 47. csomó,

fol.

230-231.

193 Vö.

Tusor:

I. Lipót

Szelepchény prímás... 146-151.

9. Összefoglalás, kitekintés

Tanulmányunk ezúttal nem korábbi kutatásaink szokásos metodikáját követte. Tartalmát nem a Vatikánból, Bécsből, Esztergomból, különféle itáliai archívumok és kézirattárak mélyéről, vagy éppen az Országos Levéltár fondjaiból összegyűjtött összetartozó adatok alakították ki, és az eredményeket nem ezen adatok eredői adták. Egyetlenegy forrásunk volt, egy 1665 novemberében kelt nunciusi jelentés, amely Spinola

nuncius

eredeti olasz nyelven írt beszámolója a Szelepchényvel folytatott tárgyalásáról. Ezt a függelékben található szöveget igyekeztünk elemezni és értelmezni az 1660-as évek rendi szervezkedések és összeesküvések publikált forrásai, régi és új szakirodalma alapján, továbbá kibontani a sűrű jelentéstartalmú diplomáciai dispacciót a nemzetközi politika korabeli trendjei mentén és a bécsi udvar viszonyainak, céljainak keresztmetszetében. Sok esetben analógiákra, olykor következtetésekre és feltételezésekre voltunk kénytelenek hagyatkozni, vagyis szá96