Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok és a hanyatlásában is jelentős erőt képviselő Spanyolország mellett az Egyházi Állam nem volt nagyhatalom többé, mint ahogyan ekkor már Velence sem nevezhető annak.109 109 A pápai hatalomvesztés jellegére, állomásaira, benne Itália marginalizálódására Európa politikai térképén lásd Georg Lutz klasszikus áttekintéseit: Rom und Europa während des Pontifikats Urbans VIII. Politik und Diplomatie Wirtschaft und Finanzen. Kultur und Religion. In: Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. v. R. Elze - H. Schmidinger - H. S. Nordholt. Wien-Rom, 1976, 72-167.; valamint Roma e il mondo germanico nel periodo della guerra dei Trent’Anni, La corte di Roma tra Cinque e Seicento. »Teatro« della politica Europea. Atti del Convegno Internazionale di Studi (Roma, 22-23 marzo 1996). A cura di Gianvittorio Signorotto - Maria Antonietta Visceglia. Roma, 1998 /Biblioteca del Cinquecento 84./, 425-460. Velencére külön is: Giuseppina Minchella: Frontiere aperte Musulmani, ebrei e cristiani nella Repubblica di Venezia (XVII secolo.) Roma, 2014 /I libri di Viella 185./; Walter Panciera: La Repubblica di Venezia nel Settecento. Roma, 2014 /La Storia. Terni 43./. 110 Vö. fentebb a 26-29. és 65. j. 111 Lásd fentebb, 84. j. Az elmondottakból úgy tűnik, Spinola szövege semmiféle aktív politikai hatást nem váltott ki az Apostoli Palotában. Történeti jelentősége azonban felbecsülhetetlen. Ez a jelentőség szorosan összefügg a nunciusi jelentések azon sajátosságával, hogy a dispacciók^t nagyon gyakran a nuncius vagy valamelyik helyettese (auditor, kancellár) jegyezte le különféle alkalmakkor. Ezek az audienciákon, az uralkodó előszobájában, istentiszteletek, ünnepségek alkalmával, vagy akár a nunciatúra palotájában folytatott megbeszélések, beszélgetések szinte azonnali, egy hetes időtávon belüli, az esetek többségében sifrírozott írásos változata. Vagyis rendszeresen és módszeresen a történeti szóbeliség világába engednek páratlan bepillantást, és izgalmas, fontos, pótolhatatlan információkkal szolgálnak. Olyanokkal is, amelyeket a kortársak sosem mertek volna „levélre bízni”. Jelen esetben a pápai követ jelentése lehetővé teszi a status ecclesiasticus és kiváltképpen - a Lippay prímás mellett az irányítást mindinkább kézbe vevő - Szelepchény 1664-ben kezdődő szerepének megértését. A későbbi fejlemények következtében a szándékos, önmentő iratmegsemmisítések miatt ugyanis kiváltképpen nehéz a kezdeti szakaszban rendkívül forráshiányos magyar rendi szervezkedés korszakolása. A nuncius jelentése egyúttal segít azonosítani azokat a politikai elképzeléseket, amelyek az 1665. őszi, valóban viharos, egy végül össze nem ülő diéta előkészítésére hivatott rendi gyűléseken, titkos üléseken kerültek elő.110 Spinola állásfoglalása, illetve az Államtitkárság mély hallgatása következtében Szelepchény kancellárnak azt is fel kellett ismernie, hogy az általa képviselt alternatív politikai, közjogi elképzelés nem tud külpolitikai támogatást és legitimációt szerezni. Ennek a kétségkívül bekövetkezett felismerésnek a kezdete pontosan azonosítható a pápai diplomatával folytatott bizalmas beszélgetése 1665. november végi napjával. Közbülső állomása az lehetett, amikor a pápai udvar még a Zrínyi Péter által kért alkalmi segélyt is elutasította,111 és az ügy kapcsán Spinola nuncius tartózkodó magatartást tanúsított. Sőt végül a Hofburg igényelt támogatást és kez74
