Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok célzás nem irányulhat másra, mint az 1665. évi tervezgetésekre.86 Ezekről ezt-azt szintén megtudhatott Pálffy Tamás egri püspök, aki Szelepchényvel ugyan halálukig kölcsönösen gyűlölték egymást, azonban Lippay belső bizalmasának számított, hosszú évekig vikáriusaként működött. Macripodari Jácint Csanádi püspök és esztergomi segédpüspök beavatottsága bizonyított, hiszen Lippay két alkalommal is őt küldte követként Grémonville-hez Bécsbe 1665 elején, azonban az is kiderül, hogy a püspök minden részletbe nem volt teljesen beavatva.87 Hogy ez a későbbiek során milyen mértékben történt meg, nem tudjuk, az mindenesetre orientáló, hogy őt még Szelepchény fedezte fel a magyar hierarchia számára Konstantinápolyban.88 A többi prelátus: Bársony György váradi püspök és Szegedy Ferenc váci püspök bizonyíthatón Szelepchényhez húztak.89 Sennyey István veszprémi püspök ekkor ugyan még Pálffy Tamáshoz állt közelebb,90 viszont Szegedyvel egyetemben a szervezkedés későbbi szakaszában gyanúba keveredtek. Politikai elkötelezettségük 1665-ben aligha lehetett vitás.91 Egyedül talán Bársonyt tekinthetjük tartózkodóbbnak közismerten hajthatatlan protestánsellenessége okán.92 Ugyanakkor miként Szegedy és Sennyey, ő is eredendően Lippay prímás „kreatúrája” volt, ő 86 Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 490-491. 87 Bécs, 1665. jan. 22. és április 7. Grémonville jelentései XIV. Lajosnak. Acta coniurationem... 24- 25. és 32-33. (n. xxii és xxxv). A francia követ által „un Grec, son suffragant ”-ként emlegetett püspököt a poztivista történetírás csupán „egy pap küldöttként” említi futólag. Pauler: Századok, 348. Macripodari bécsi tárgyalásairól részletesen: Tusor: Lippay... és a „Wesselényi-összeesküvés”... i. m. 88 Macripodarinak a császári rezidens kért magyar egyházi javadalmat Konstantinápolyból, a bővebb indoklást Szelepchény szóbeli tájékoztatására hagyva. A kezdeti elgondolás az volt, hogy Macripodari az isztambuli Habsburg-követség munkáját segítené. Alexander Greiffenklau levele Lippayhoz, Pera, 1644. február 20. PL AS AR Class. V, n. 549, fol. 18-19. Macripodarira életrajzi vázlata: Juhász: i. m. 84-87. 89 Szemléletes bizonyíték erre a tény, hogy a fő bizalmas és majdani nyitrai püspök- és kancellárutód Korompay Péter mellett Bársony György és Szegedy Ferenc lettek az esztergomi érseki kánoni kivizsgálás tanúi, illetve a 25 és 30 éves ismeretség alapján 1666 februárjában Giulio Spinola előtt vallomás formájában jegyzőkönyvbe diktáltak tartalma, hangneme. AAV Archivio della Nunziatura in Vienna, Processi Canonici [P. Vienna], n. 152; Archivio Concistoriale, Processus Consistoriales, vol. 65, fol. 633r-644v. A prímás 1670. évi és azt követő „válságmenedzselésében” szoros kooperációban mindketten aktívan részt vettek, leginkább Bársony. Erre több adat: ÖStA HHStA Ungarische Akten, Specialia, Fase. 288, illetve 324, passim. 90 Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai 1527-1690 között. Budapest, 2021, 189. 91 Szegedy a felkelés alatti hallgatásával, illetve bizonyos kijelentéseivel gyanúba keverte magát, tehát volt mit kompenzálnia. Sennyey részt vett az 1668. évi felkelést előkészítő második stubnyai találkozón. Vö. Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 490. Sennyey udvar elé idézésének tervére: Lipót magánlevelei a prímáshoz, illetve Róttál Jánoshoz: ÖStA HHStA Ungarische Akten, Specialia, Fase. 324, Konv. B., fol. 79 és 86. 92 Speculum és Veritas toti mundo declarata c. munkáira lásd a következő, ideológiai elfogultságát leszámítva informatív munkát: Esze Tamás: Bársony György „Veritas”-a. Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 6. sz. 667-693. Lásd még Mihalik: Papok, polgárok, konvertiták, passim. 66
