Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Egy nunciusi jelentés forrásértéke önmagát, illetve egy dinasztiaváltás esetére biztosítani pozícióit - ez a Spinola-szöveg egyik legfontosabb tanúsága.68 Érdekes és nagyon elgondolkodtató párhuzam, hogy mind Nádasdy, mind Szelepchény, tehát mindkét eltérő koncepció képviselője külföldi „terepszemlét” tartott 1665-ben. Tavasszal az országbíró Rómában járt,69 ősszel a kancellár a Birodalom területén, Salzburgban időzött hosszasan.70 Feltételezhetjük, hogy a válságos 1664-es esztendő után az érzékeny politikai tervezgetések közepette aligha kirándulni mentek. Mindketten saját koncepcióik támpontokat nyerhetünk a híres-neves „Elmélkedés” avagy „Oktatás” keletkezéséhez, sőt szerzőségének megállapításához is. A 17. század egyik legfontosabb állampolitikai irata ugyanis szemlátomást a Birodalomba tagolódás melletti érvelés céljából íródott. Egyik később adott címe: „Jo Emlékezettü Magyar Országhi Palatínus Wessely ény Eerencz, n[a]gy Esztergami Érssek Lippay György s- Judex Curiae Nadasdy Ferencz, és Horváth Országhi Bán Zrínyi Péter Hazafiusságoktul viseltettven Nemeit Nemzett igája ala vetett Haza szabaditassára való Elmélkedéssek”. Az R. Várkonyi Ágnes által 1972-ben a kurrens kutatás figyelmének középpontjába állított politikai diskurzus kiadása: Bene Sándor - Szabó Sándor: Oktatás jó elmélkedésre. Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 2. sz. 437-476., 447-476. További irodalommal lásd a kiadás bevezető tanulmányát (437-446.); Bene Sándor: Az ellenállás hermeneutikája. Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc politikai publicisztikájának történetéből. In: „Nem sűlyed az emberiség...” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Szerk. Jankovics József et alii. Budapest, 2007, 1035-1058., főként 1036-1038.; valamint R. Várkonyi: Konföderáció a szomszédos országokkal. Európa Zrínyije... 333-345. (Zrínyi Miklós szerzősége mellett érvelve). 68 Mindenképpen megfigyelhető egyfajta lépéskényszer az egyházi vezetők részéről, hogy egy esetleges új berendezkedésnek irányt tudjanak szabni. A kérdés fontosságát és érzékeny voltát jól érzékelteti, hogy Lippay prímás már jó egy évtizeddel korábban és viszonylag stabil belpolitikai viszonyok között lengyel típusú nemesi respublika majdani kialakulását vizionálta Pálffy Pál nádori intézkedéseiben: „Denique, uti dictum est, vix quidpiam amplius restat ex regia potestate et authoritate, quod sibi non vendicet palatinus, eadem iura sibi vendicabunt omnes successores palatini, et ex regno brevi unam rempublicam Polonicam facient. Post regiam dignitatem aliorum quoque ordinum et consiliorum fere omnium officium involvat, et sibi vendicat dominus palatinus...”. Österreichisches Staatsarchiv [ÖStA], Haus-, Hof- und Staatsarchiv [HHStA], Ungarische Akten, Fase. 176. Konv. C. fol. 152r-169v (Opinio Archiepiscopi Strigoniensis), fol. 164v. - A nemesi respublika gondolata a libera electio ideájával karöltve a szervezkedés alatt rendre vissza-visszatért, vö. Benczédi: Rendiség, abszolutizmus... 29. és 146., 45. j.; valamint A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Budapest, 1983, 13.; Uő: A rendi anarchia és a rendi központosítás tendenciái a 17. századvégi Habsburg-ellenes küzdelmeinkben. Századok, 1979. 6. sz. 1038-1051., 1039-1042. 69 Lásd a 74. j.-ben idézendő irodalmat. 70 Vö. Óváry: i. m. 227. (n. 1427.) „In transitu postae huius intermittere non potui, quin celsitudinem vestram de successu itineris mei hisce brevibus humillime informarem.... Propero iam ad servitia debita suae maiestatis et vestrae celsitudinis principalis, lentius tum ac sperabam et continuas pluvias et lutosas vias propter quas equos etiam longior itinere confectos remittere debui, confido nihilominus me intra quatriduum posse celsitudini vestrae inservire, et a gratiosissimo meo patrono principe archiepiscopo Salisburgensi contra omnem voluntatem et excusationem hic detinear.” Levele Lobkowitzhoz, Salzburg, 1665. október 3. MTAKK 4928-29/D-255, időrend. Az ígért négy nap helyett végül csak október 13-án érkezett meg az udvar után Innsbruckba. Vö. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Batthyány család körmendi levéltára, Missiles [HU-MNL-OL-P 1314], n. 46 962. Nehezen hihető, hogy pusztán szórakozással töltötte volna az időt. 61
