Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Charles de Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között Bulgária szovjet függőségbe került. A Szovjetunió a háború végén hadat üzent Bulgáriának, az országot megszállta, így a szovjet befolyás közvetlenül a görög és a török határhoz tolódott ki, ami kiváltotta a törökök aggodalmát. Bulgáriát francia részről Romániával együtt kezelték.71 Látták: az ország, annak ellenére, hogy a vesztesek oldalán került ki a háborúból, a török és görög határok miatt stratégiai szerepet fog játszani a szovjet politikában.72 A francia kormány 1944. december 1- én határozta el a hivatalos kapcsolatfelvételt az új bolgár vezetéssel, amit a követek cseréje kísért, és Jacques-Émil Paris követ73 1945 októberében elkezdte a diplomáciai kapcsolatépítést. Az ország kiszolgáltatottsága a szovjeteknek teljes volt, de francia részről arra törekedtek, hogy a francia gazdasági érdekeket megvédjék, és a kulturális kapcsolatok területén megakadályozzák a visszafejlődést.74 71 DDF 1945.1. N° 104. Note du Département concernant l’Europe centrale. Paris, 14 février 1945, 207. 72 DDF 1945. II. N° 104. Note de la Direction d’Europe. Les problèmes territoriaux en Europe orientale. Paris, 13 août 1945, 264. 73 Jacques-Émil Paris (1905-1963): diplomata, 1945 és 1950 között szófiai követ. 74 DDF 1945. II. N° 283. Note du Département pour le Ministre. Bulgarie. Paris, 29 octobre 1945, 693. 75 Uo. N° 284. Note du Département pour le Ministre. Roumanie. Paris, 29 octobre 1945, 696. 76 DDF 1945.1. N° 23. Note du Département pour le Ministre. Relations diplomatiques franco-roumaines. Paris, 15 janvier 1945,40-43. A franciák visszaállították a diplomáciai jelenlétet, kereskedelmi tanácsost, ideiglenes ügyvivőt és két beosztott diplomatát küldtek Bukarestbe. 77 Gheorghe Tátárescu (1886-1957): nemzeti liberális párti politikus, 1945 és 1947 között külügyminiszter. 78 DDF 1945.1. N° 207. M. Sárrét, Représentant provisoire des intérêts français en Roumanie à M. Bidault, Ministre des Affaires Étrangères. Bucarest, 21 mars 1945, 386-388. Románia az 1944. szeptember 12-ei fegyverszünet után szovjet megszállás alá került; az ország helyzetét, lehetőségeit, a háború utáni rendezés feltételeit teljesen Moszkva érdekei határozták meg, amivel a franciák is tisztában voltak.75 Romániával a kapcsolatok a háborús események miatt megszakadtak, de a két ország nem üzent hadat egymásnak. Román részről az 1944. augusztus 23-ai puccs után keresték a kapcsolatot a De Gaulle vezette Szabad Franciaországgal, és 1944. szeptember 5-én elismerték De Gaulle ideiglenes kormányát. A franciák 1944 novemberében döntést hoztak a hivatásos diplomata Jean Paul-Boncour ideiglenes ügyvivőként való kinevezéséről, ami lehetőséget adott arra, hogy újrakezdjék a kapcsolatépítést.76 1945. március 21-én Gheorghe Tätärescu román külügyminiszter77 tájékoztatta Sárrét ideiglenes ügyvivőt a román politikáról; arról beszélt, miszerint országa teljesen elveszítette függetlenségét, és azzal kell számolni, hogy a Szovjetunió a határai mellett szovjetbarát vezetésű országokat fog létrehozni, de a románok számára érzelmi okok miatt is fontos a hagyományos francia kapcsolat megőrzése.78 Boncour teljhatalmú miniszterként 1945. június 20-án érkezett Bukarestbe, 1946 áprilisában pedig a román követ a francia fővárosba. Párizsban azzal számoltak, hogy a hagyományos barátság alapján újra lehet indítani az 295
