Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Műhely célja az volt, hogy a nyugati országokkal, különösen Franciaországgal szoros kapcsolatokat építsenek ki, a szovjetekkel egyeztetve: „Csehszlovákia, mint ahogy minden szláv hatalom, a jövőben szorosan fog kapcsolódni Oroszországhoz. Egyedül az képes megvédeni a német terjeszkedéstől. Bármennyire is nem megfelelő lehet ez a politika, nincs más választása Csehszlovákiának.”65 65 DDF 1945.1. N° 379. Note. En Tchécoslovaquie. Paris, 28 mai 1945, 696. 66 Philippe Leclerc de Hautecloque (1942-1947): francia tábornok, a Szabad Franciaország katonai vezetője. 67 DDF 1945. II. N° 48. Rapport du Général Leclerc. Paris, 17 juillet 1945, 111., N° 43. Note de M. Keller. Prague, 15 juillet 1945, 98-101. 68 DDF 1945. I. N° 417. M. Keller, chargé d’affaire de France à Prague à M. Bidault, Ministre des Affaires Étrangères. Prague, 9 juin 1945, 759. A csehszlovák újságok többször utaltak a „müncheni árulásra”, a francia-csehszlovák és az angol-csehszlovák kapcsolatok fájdalmas időszakára. 69 Schreiber: i. m. 39. 70 DDF 1945. II. N° 277. Note du Département pour le Ministre. Albanie. Paris, 28 octobre 1945, 679. Az ország fontosságát Párizs számára mutatja, hogy 1945. július 14-én Leclerc tábornok66 érkezett Prágába, aki így értékelte De Gaulle-nak a helyzetet: „Összefoglalva, a légkör nagyon kedvező, nagy a szimpátia, várják, hogy cselekedjünk, gyorsan és jól. ”67 Ezután a korábban a csehszlovák emigrációs kormány mellé delegált Maurice Dejeant küldték nagykövetként 1945. szeptember 7-én Prágába, aki 1949. szeptember 24-ig teljesítette diplomáciai misszióját. Franciaország tisztában volt azzal, hogy az 1938-as müncheni egyezményben játszott szerepe miatt komoly presztízsveszteséget szenvedett,68 és komolyan törekednie kell arra, hogy a két ország közötti bizalom és együttműködés újra kiépüljön. A kétoldalú kapcsolatok megélénkültek, a két ország kölcsönösen katonai delegációt küldött egymáshoz, a közös érdeket, mint ahogy a lengyelek esetében is, a német veszélytől való félelem jelentette. Kapcsolat a balkáni államokkal A franciák Albániával 1945. december 26-án vették fel a kapcsolatot. Párizs először egy katonai küldöttséget indított, amit követett a két ország diplomatáinak kölcsönös cseréje. A korabeli albán-francia kapcsolatok sajátossága, hogy az albán kommunista vezetés szinte teljes mértékben frankofon volt, mert vagy az albániai francia gimnáziumban tanultak, vagy Párizsban végezték felsőfokú tanulmányaikat.69 Albánia ugyan nem játszott fontos szerepet a franciák szemében, de az ország nyersanyagforrásai, illetve az albán értelmiség frankofon elköteleződése miatt a kapcsolatépítés, rivalizálva a nyugatiakkal és a szovjetekkel, szükségessé tette a kétoldalú kapcsolatok kiépítését. A franciák számára ugyanakkor gondot jelentett, hogy a háború után nagyon kevés információval rendelkeztek az országról.70 294
