Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Charles de Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között a feszültséget a két fél között. 1944. július 15-én Algírban a két ország vezetése megegyezett abban, hogy a franciák hitelkeretet nyitnak a csehszlovákoknak, ami lehetővé tette számukra a diplomáciai szolgálatuk megszervezését. 1944. augusztus 22-én Algírban és Londonban a két kormány képviselői nyilatkozatot adtak ki arról, miszerint a két ország együtt fog működni abban, hogy a háború utáni Európában és a világban megteremtsék a békét és a biztonságot.57 1945 februárjában Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egyidőben ideiglenes ügyvivői szinten rendezték Prágával a diplomáciai kapcsolatokat,58 majd Fierlinger59 csehszlovák miniszterelnök 1945 májusában arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy rendezzék a diplomáciai jelenlétüket Prágában. Franciaország és Csehszlovákia 1945. június 3-án nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát,60 majd októberben a két ország kereskedelmi szerződést kötött egymással. A Prágába érkező Keller ideiglenes ügyvivő61 1945. június 9-i jelentésében egy ellentmondásos, a franciák korábbi szerepét kritizáló, de ugyanakkor azokra nagy várakozással tekintő, a franciák iránt alapvetően nyitott, de egyben bizonytalan és a felszabadulás lázában élő országot ismertetett.62 1 945. július 4-én fogadta őt Edvard Benes elnök is, aki nagyobb aktivitásra biztatta a franciákat, de nem titkolta azt sem, hogy Csehszlovákia nem fog visszatérni a háború előtti állapotokhoz, és a csehszlovák-szovjet bizalmi viszony jelentőségét hangoztatta.63 A Quai d ’Orsay-t más forrásból is tájékoztatták arról, hogy csehszlovák részről nagy várakozással tekintettek a franciákra, elsősorban azért, mert támogatást vártak tőlük az 1938 előtti határok visszaállítása miatt. Ugyanakkor elveszítették Kárpátalját, amit a szovjetek stratégiai okok miatt annektáltak, de cserében visszakapták az 1920-ban a lengyelek által elfoglalt Teschen vidéket.64 A csehszlovák vezetők nem titkolták azon szándékukat sem, hogy az országban élő német és magyar kisebbségektől, ha azok bármiféle autonómiát kérnek, és nem lesznek hűséges polgárai az országnak, lakosságcsere révén meg fognak szabadulni. 1945 elején a csehszlovák külpolitika 57 DDF 1944. II. N° 175. Note du Département. Tchécoslovaquie. Paris, 22 novembre 1944, 308. 58 DDF 1945.1. N° 104. Note du Département concernant l’Europe orientale. Paris, 14 février 1945, 207-208. 59 Zdenék Fierlinger (1891-1976): diplomata, kommunista politikus, 1945-1946 között miniszterelnök. 60 Schreiber: i. m. 28. 61 Ideiglenes ügyvivőként 1945. május 25. és szeptember 7. között szolgált Prágában. 62 DDF 1945. I. N° 417. M. Keller, chargé d’affaire de France à Prague à M. Bidault, Ministre des Affaires Étrangères. Prague, 9 juin 1945, 759-761.; Schreiber: i. m. 28.: „...de amit mi Franciaországtól várunk, az nem fegyver, ez a kultúrájuk, amit hosszú ideje a magunkénak vallunk.” 63 DDF 1945. II. N° 17. M. Keller, chargé d’affaire de France à Prague à M. Bidault, Ministre des Affaires Étrangères. Prague, 5 juillet 1945, 35-39. 64 Uo. N° 104. Note de la Direction d’Europe. Les problèmes territoriaux en Europe orientale. Paris, 13 août 1945, 266-267. 293
