Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Bariczné Fenyő Noémi: A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából
A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából temetőbe és elbúcsúztak [!] a halottaiktól. Apáinkftól], dédapáinktól, akik ott alusszák örök álmaikat, s páter Mártonfi Mórtól, aki 175 évvel ezelőtt ennek a községnek lerakta az alapját,83 aki haláláig el sem hagyott, 175 évig őrizte a népét, s most nem a mi hibánkból, hűtlenül el kell hagyjuk. Drága atyánk, bocsáss meg és nyugodj békében. Józseffalva lakossága pedig elbúcsúzott páter Druzsbácki Györgytől, aki az 1848-as szabadságharc idején Lembergből a Lenkey-huszárok hazaszöktetését elősegítette, a szabadságharc leverése után pedig ezért, jelenlétén kívül [!] halálra ítélték, Józseffalvára menekült a székelyekhez. Az 1867-es kiegyezéskor aztán amnesztiát kapott, de a falut többé el nem hagyta. Ott nyugszik a templom kerítésében, [!] béke poraira. így tért haza 175 év múlva a bukovinai székelység, nyelvileg teljesen megmaradva a székely táj szólással. De nem így a ruházkodás terén. A székelyföldi ruházkodási típus [!] teljesen elmaradott. És kialakult egy teljesen új bukovinai sajátos székely öltözet, amelyet nem hordott semmifajta nemzet. így aztán megindult gyors ütemben a hazatelepítés, mert a németek meg a románok fel voltak készülve a Szovjetunió megtámadására. Csak éppen arra vártak, hogy az utolsó magyar vonat is elhagyja a hadikfalvi állomást.84 Ahogy kigördült a vonat az állomásról,85 rögtön dörögni kezdtek az ágyúk, és ezzel kitört Románia és Németország részvételével a Szovjetunió elleni háború. Amely annyi keserűséget és szenvedést hozott az egész Európára. De hogy meg ne feledkezzek egy elképzelhetetlen dologról, kénytelen vagyok említést tenni [róla]. A menekült székelyek csak két évig tartózkodtak Moldvában, és utána kikerültek Bukovinába a Monarchia területére. Ahol határzárlat soha nem volt. Több mint valószínű, hogy mindenkinek maradtak ott rokonai. Nem is beszélve az ott hagyott vagyonaikról. Hogy hogyan szakadott [!] minden érintkezés meg az anyaországgal, a Székelyfölddel? Soha senki vissza nem járt. És így idővel feledésbe ment minden, úgyannyira, hogy senki még azt sem tudta, hogy melyik faluból származik! A gyors ütembe [való] kitelepítés miatt Szegeden kellett egy-két napot várni, amíg a honvédség és a csendőrség helyet nem ürített. [!] Aztán levittek az egyik szerb telepre és behelyeztek a lakásokba. De milyenbe? Vasárnap délben szállták meg a csendőrök a falut, és 15 percet adva [!] nekik, hogy csomagoljanak és mindenki jelenjen meg a Kultúrház előtt. Aki pedig szökni próbál, irgalmatlanul lelövik. így aztán elképzelhető, hogy a lakásokban mi volt. Az asztalokon a félben hagyott délebédek, a teknőkből a tészta kifolyva és visszasüppenve. Mondható, hogy hajmeresztő látvány tárult elénk. S az ember önkéntelenül megrázkódik ezen látottakon, szinte rosszul eső érzés fogott el mindanyiunkat, hogy idehoztak. A szerbeket pedig 83 Istensegíts 1776-os alapításától nem 175, hanem 165 év telt el. 84 A Szovjetunió megtámadása és a bukovinai székelyek áttelepítése között valójában semmiféle összefüggés nem volt. 85 1941. június 21-én, másnap Németország megtámadta a Szovjetuniót. A támadáshoz június 22- én Olaszország és Románia is csatlakozott, Szlovákia, Horvátország és Finnország pedig valamivel később. Magyarország 1941. június 26-án lépett be a Szovjetunió elleni háborúba. 207
