Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Seres Attila: Civilizációk törésvonalán. Márton Áron és az erdélyi katolicizmus a szovjet egyházpolitika frontterében a sztálini és hruscsovi korszakban

Civilizációk törésvonalán

emelnénk ki a szovjet generalisszimusz és a lengyel pap beszélgetéséből, hogy előbbi - a lengyel katolikusság Szovjetunióval szembeni attitűdjének kontextusában - határozottan kijelentette, miszerint nem kívánnak repressziókat foganatosítani a katolikusokkal szemben, azokat fogják büntetni, akik üldözik az egyházat.10

Mindazonáltal 1944-1945 fordulójától a Szentszék és Moszkva ellentétei áthidalhatatlanná váltak, amihez hozzájárult az is, hogy a szövetségeseken belüli antagonizmusok egyre erőteljesebben kerültek felszínre a Kelet- és Közép-Európa feletti hegemónia kapcsán. A Kreml és az orosz pravoszláv egyház a „fasizmus védelmezőjévé” nyilvánította a pápai államot, s arra törekedett, hogy a háború utáni rendezés folyamán csökkentse annak befolyását a szovjet érdekszférába kerülő országokban. Ennek három alapvető eleme volt: 1) a katolicizmus feldarabolása nemzeti egyházakra, s ezzel együtt azok függésének megszüntetése a pápai egyházkormányzati központtól; 2) a görög rítusú katolikus egyházak kivonása a Vatikán joghatósága alól; 3) a szovjet befolyási övezet katolikus többségű országaiban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon az ortodoxia megerősítése, autokefál ortodox nemzeti egyházak létrehozása, illetve ezen egyházszervezeteknek a Moszkvai Patriarchátus juriszdikciója alá vonása.11

10 A megbeszélésről készült feljegyzést teljes terjedelmében lásd Vlaszty is cerkov v Vosztocsnoj Jevrope 1944-1953. T.

1.

1944-1948... 29-35.

11 Volokityina - Murasko - Noszkova: i. m. 88-91.

12 Georgij Grigorjevics Karpov

(1898-1967):

szovjet állambiztonsági tiszt. 1922-től szolgált a szovjet állambiztonsági szerveknél (VCSK, GPU, NKVD, KGB), 1943-től ezredes, 1945-től vezérőrnagy. 1943. szeptember 17-től 1960. február 1-ig a Minisztertanács Orosz Pravoszláv Egyházügyi Tanácsának elnöke.

13 Oroszul: Szovjet po gyelam Russzkoj Pravoszlavnoj Cerkvi.

A szovjet egyházfelügyeleti rendszer kialakulása és sajátosságai

Az egyházak működésének koordinálására hivatott állami szervezetrendszer újjáalakítása is szervesen kötődik a sztálini egyházpolitika fordulatához. 1943. szeptember 4-én, két órával a metropolitákkal való találkozója előtt, amelyen a szovjet vezetés legelőször ismertette új egyházpolitikai alapelveit, Sztálin fogadta Georgij Karpovot,12

a szovjet állambiztonsági szerv, az NKVD egyik ezredesét, akit a megalakítandó állami egyházügyi hivatal élére szemelt ki. Utóbbi hivatali pályafutásával kapcsolatban alaposan feltételezhető, hogy tevékenysége az 1920-as, 1930-as években is az egyházak működésének felügyeletével függött össze. A Népbiztosok Tanácsa tíz nappal ezután, szeptember 14-én fogadta el az Orosz Pravoszláv Egyházügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács)13

létrehozásáról szóló rendeletet, amely az állami szervek struktúrájában a Népbiztosok Tanácsa (1945-től Minisztertanács) hivatalaként funkcionált, közvetlenül a kormánynak alárendelve. Noha működésének keretei, feladatköre, személyi állománya csak a háború után, 107