Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Szőke Zoltán: „…Az információs társadalom releváns és nélkülözhetetlen memóriaintézményévé kívánunk válni…”. Minőségirányítási rendszer bevezetése a Magyar Nemzeti Levéltárban
A TQM-re alapozott minőségbiztosítás gyakorlati tapasztalatai biztosan rávilágítottak volna ezekre a hátrányokra, mivel azonban a koncepció 2008-as elkészítése és a 2018 között eltelt évtized során egyetlen magyar közlevéltárban sem vezettek be sem TQM, sem más minőségirányítási rendszert, ez már sohasem fog kiderülni. Egységes, optimalizált szakmai folyamatok és a hozzájuk rendelt minőségi kritériumok hiányában az egyébként szakmailag megalapozott Szolgáltató Levéltár Koncepció máig is csak részleteiben valósult meg. Fontos azonban megemlíteni, hogy az e-ügyintézés bevezetése mellett az egyik ilyen részsikerre a levéltári tevékenységek szabványosítása jó példa. A feladatterv ugyanis előirányozta a nemzetközi levéltári szabványok lefordítását is, és azok adaptálását a hazai viszonyokhoz.7 Ez a fejlesztés a terveknek megfelelően meg is történt, az adaptált szab ványok jelentős részét pedig beépítették a jelenleg működő levéltári szakrendszerekbe, azok működésének alapját képezik (pl. ISAD[G], ISAAR[CPF], ISDF, ISDIAH, OAIS, EAD). A levéltárszakmai tevékenységek nemzetközi szabványoknak megfelelő szabályozása és végzése tehát szintén nem újdonság a hazai levéltárügyben és a legkevésbé sem idegen a magyar levéltárosok szakmai gondolkodásától, a minőségirányítási szabvány(ok) alkalmazása azonban mindeddig mégis kivétel maradt. Mondhatnánk, hogy a helyzet a 2012. évi országos szervezeti integrációval, vagyis az MNL létrehozásával gyökeresen megváltozott, hiszen a 19 megyei önkormányzati levéltár és az Országos Levéltár egy szervezetbe került, ami elvileg felülírta az „ahány ház, annyi szokás” elvét. Azonban az integrációval járó fenntartási, üzemeltetési, szabályozási és más szervezetfejlesztési feladatok mellett a szakmai integráció ismét háttérbe szorult. Míg az e-levéltár, e-ügyintézés és az e-szolgáltatások8 területén, sőt a PR tekintetében is komoly fejlesztések történtek az intéz ményben, éppen a legalapvetőbb levéltárszakmai tevékenységek: az állománygyarapítás és iratkezelés-felügyelet, az iratanyag levéltári feldolgozása, az állományvédelem és reprográfia, a kutatószolgálat és a mindezekhez kapcsolódó képzés, illetve továbbképzés területén nem történt meg a szakmai integráció és a vele járó módszertani egységesítés. Mint láttuk, a workflow -val támogatott, MNL-szinten egységes, integrált ügyfélszolgálati rendszer 2020-ban létrejött, ennyiben tehát megvalósult a Szolgáltató Levéltár koncepciója is, de a folyamatszemléletű szabályozás és feladatvégzés nem terjedt túl az ügyfélszolgálat keretein. Pontosabban itt is meg kell említenünk egy furcsa „kakukktojást”, amire talán kevesen figyeltek fel az MNL szervezetében. Az MNL számára jogszabály írja elő integrált kockázatkezelési rendszer működtetését. Az intézmény eleget is tesz az előírásnak, a rendszer működését 2019-ben szabályzatban rögzítette. A szabályzat előírja, hogy a kockázati univer- 7 Uo. 1. 8 Például megvalósult az online kutatói regisztráció és -kikérés lehetősége az Elektronikus Levéltári Portálon. Levéltártan 88