Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből
A krími hónapok során született meg a lámpás hölgy figurája az angol közvéleményben. Ennek hátterében az áll, hogy a krími háború tekinthető az első olyan hadi eseménynek, amelyről a britek már viszonylag sok információt szerezhettek a nyomtatott sajtóból, így többek között Nightingale tevékenységéről is. Híres portréja, amelyen éjszakai lámpájával jár a betegek között, első alkalommal az Illustrated London News hasábjain jelent meg 1855 februárjában. (Ez a Londonban a tiszteletére beren dezett múzeumban mind a mai napig látható.) Arról azonban sokan megfeledkeznek, hogy nem csupán gyakorta hangoztatott elve miatt – amely szerint „senkinek nem kellene egyedül meghalnia” – járőrözött éjszakánként a kórtermek között. Mindezt sokkal inkább azért tette, hogy elejét vegye a katonák és a nővérek közötti testi kapcsolatoknak, ami a korszakban még egyáltalán nem számított kirívó esetnek.23 Magyar (majdnem) első... Míg Nightingale már életében világszerte az ápolónői hivatás jelképévé vált, a történetírók méltánytalanul feledkeztek meg Kossuth Lajos legfiatalabb húgáról, Zsuzsannáról (1817–1854), aki az 1848/1849-es szabadságharc során elsőként indítványozta Magyarországon a nők ápolói hivatásra történő szakszerű felkészítését, s ezzel bizonyos értelemben meg is előzte Nightingale-t. Kossuth Zsuzsannának tulajdonítjuk azt a gondolatot, amely szerint elengedhetetlen, hogy az ápolás „az ember egészségét akkor is védje, ha nem betegedett meg, sőt éppen azért, hogy ne betegedjen meg”.24 Kossuth Zsuzsannát bátyja 1849. április 16-án a honvédség főápolónőjévé nevezte ki: „Kossuth Zsuzsannát az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezem, azon erős meggyőződésemben, hogy [...] megsértett vitézeink kórodai ápolása iránt min denkor akként gondoskodik, mint ezt egy anya, testvér és hazánk hő leányától várni lehet.”25 A hadikórházak felállítása és működésük megszervezése mellett az volt a fel adata, hogy gondoskodjon arról, minél több nőt vonjanak be az ápolásba. A hadikórházakban – amint arra már utaltam – a sérüléseikből épphogy felépült katonák végeztek ápolási feladatokat. Az 1849-es tavaszi hadjárat idején viszont valamennyi katonára szükség volt, így pótlásukra egyre több önkéntes nőt alkalmaztak. Ekkor merült fel első alkalommal az is, hogy a női ápolókat szakszerűen készítsék fel hivatásuk gyakorlására mind elméleti, mind pedig gyakorlati síkon. A Gál Gusztáv tervezete nyomán kidolgozott képzés egy évet ölelt volna fel. Az ilyen irányú innovációk mellett Zsuzsanna szorgalmazta, hogy humánus(abb)an bánjanak a hadifoglyokkal is. Nagyszabású tervei ugyanakkor a magyarok függetlenségi harcainak bukását követően feledésbe merültek, s csak a levéltár dobozai őrizték meg őket.26 23Chatton: i. m. 24Csóka Mária: A Semmelweis Egyetemen folyó diplomás ápolónőképzés 16 éve. Orvosi Hetilap , 2006. 25. sz. 1189–1194. (1190). 25Idézi Kertész Erzsébet: Úttörő asszonyok. Életrajzi elbeszélések . Budapest, 1979, 169. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 76
