Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből
Hirtelen jött hírnév és ami mögötte van... A szabadságharc bukása miatt Kossuth Zsuzsanna tervei nem kerülhettek az európai nyilvánosság elé. Nightingale viszont közel két évvel a „krími kaland” kezdete után, 1856 júliusában visszatért Londonba, ahol a korszak vezető orvosainak roszszallása mellett a hirtelen jött hírnévvel is meg kellett küzdenie. Utóbbit rendkívül rosszul viselte, éppen ezért inkognitóban, édesanyja lánykori nevén (Mrs. Smith) utazott haza.27 A legjobb angol orvosok nem kívánták elismerni Nightingale krími tapasztalatait, azokat tekintélyük aláásásaként értelmezték. Véleményük szerint a sajtó felnagyította eredményeit, s hasonló kritikát fogalmaztak meg a közelmúltban a BBC 2001-es és 2008-as dokumentumfilmjei is. A történészek és a Florence Nightingale Museum kurátorai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen irányú kritikák teljesen alaptalanok.28 A háborúból hazatérve Nightingale ágynak esett, amelyből kora előrehaladtával egyre ritkábban kelt fel. Az ún. „krími láz”-at kapta el, amelybe majdnem belehalt, később pedig reumás fájdalmak kínozták, s időnként a depresszió is elhatalmasodott rajta. Ám mindezek egyáltalán nem akadályozták szellemi aktivitásában és az ápolónői hivatás teljes megreformálásában. Megkezdte a háborús években szerzett tapasztalatai rendszerezését és kiadványokba szerkesztését, roppant mértékű publikációs tevékenységet folytatva élete hátralévő évtizedei folyamán.29 „Minden nővérnek nagyon gyakran kell kezet mosni!” A krími szolgálat során Nightingale egy csapásra híres lett, olyannyira, hogy még Viktória királynő (1819–1901) is rokonszenvezett vele. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1858-ban, vagyis még első könyvének megjelenése előtt Nightingale-t első nőként választották a Királyi Statisztikai Társaság (Royal Statistical Society) tagjává. 30 26Csóka: i. m. 1189–1194.; Kapronczay: i. m. 433–346. A Kossuth Zsuzsanna után maradt levéltári forrásokról lásd Németh György: Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő. Aktakaland . https://aktakaland.wordpress.com/2018/08/15/kossuth-zsuzsanna-az-elso-magyar-foapolono/ (Utolsó letöltés ideje: 2021. május 25.) Országos főápolónői kinevezéséről lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Az 1848/1849-i minisztériumi levéltár, Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány, Kormányzó-elnökség, Általános iratok (H 2), 5697/1849. sz. Ugyanitt olvasható néhány fivérének címzett levele is. 27Cook: i. m. 1. 299. 28Chatton: i. m. 29Kopf: i. m. 388–404. 30A kinevezési aktusról a Florence Nightingale Museum legújabb – virtuálisan is látogatható, Nightingale 200 tárgyban, személyben és helyszínben címen futó – kiállításában is láthatunk egy eddig lappangó fotót. Lásd Nightingale in 200 Objects, People & Places . https://www.florencenightingale.co.uk/200exhibits/ (Utolsó letöltés ideje: 2020. január 2.) Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből 77
