Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből

Miután az ekkor 34 éves Nightingale átvette a nővéri ügyelet vezetését, borzalmas körülményekkel kellett szembesülnie a sebtében kórházzá átalakított barakkokban. A katonák a piszkos földön feküdtek, az étkezés szegényes volt, hiányoztak a gyógyszerek, a mindent elözönlő patkányokon kívül az ivóvízraktárak mellett még egy lótetem is feküdt. Nightingale érkezése után ráadásul azt is észrevette, hogy az elhalálozott katonák száma mellett a még élők kezelésének módjait sem vezették írásban. Az ezt követő időszakban napi húsz órát dolgozott rendszeresen, s erőfeszítéseit végül siker koronázta: míg 1854/1855 telén tízszer annyi katona veszítette életét tífuszban és kolerában, mint a csatatéren, a halálozási rátát 1855 második felére számottevően sikerült visszaszorítani. A kórházba kerülő sebesültek mortalitási aránya 42%-ról mindössze 2,2 %-ra csökkent, amihez a higiéniai viszonyok javítása mellett számos Nightingale-féle innováció is hozzájárult.20

Hölgy lámpával vagy hölgy kördiagrammal? Nightingale – aki beosztottjait maga képezte, és néhányukat nem megfelelő magaviselete miatt el is bocsátotta – semmiképpen sem szerette volna, hogy az ápolásban a későbbiekben megismétlődjenek a krími háborúban elkövetett hibák. Ezért tapasztalatait papírra vetette, és az általa kedvelt statisztikai táblázatokkal illusztrálta őket. Meggyőződése szerint egyértelmű összefüggés mutatkozott az ápolás sikeressége, valamint a megfelelő higiéniai viszonyok kialakítása (és magától értetődően ezek folyamatos fenntartása) között. A kórtermek tisztaságának biztosítása mellett több további újítást is bevezetett a tábori kórházban: részletesen dokumentálták a sebesülteknek adott gyógyszerek típusát és mennyiségét, egészséges ételeket kínáltak nekik, továbbá folyamatosan szellőztették a kórtermeket, amelyekben a betegek immár nem a földön, hanem ágyakon lábadozhattak. Sőt a könnyen tisztítható nővéri egyenruha közvetlen előzménye is a Krímben kezdett formálódni.21

A nővéri hivatáshoz – amint azt a későbbiekben számos előadásában részletesen kifejtette – az alábbi tulajdonságokat tartotta nélkülözhetetlennek: „Az ápolónő

legyen józan; becsületes és megvesztegethetetlen; Legyen igazmondó és megbízható; Legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes; Gyorskezű, de nem kapkodó; Szelíd, de nem lassú; Nyájas, de nem fecsegő; Tapintatos, de sohasem tétovázó; Legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül; Legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára.”22

20Cook: i. m. 1. 162–199.

21Chatton i. m.; Kárnám Tamásné: Florence Nightingale, az egészségügyi statisztika úttörője.

Orvosi Hetilap, 1971. 14. sz. 813–815.; Kopf: i. m. 388–404.

22Idézi Vártokné Fehér Rózsa, a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke, a Florence Nightingale szüle

tésének évfordulója alkalmából tartott ünnepi előadásában. http://magyarapolasiegyesulet.hu/ wp-content/uploads/2017/05/Florence-Nightingale-%C3%A9lete-%C3%A9s-munk %C3%A1ss%C3%A1ga.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 26.)

Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből

75