Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből
Az európai körutat követően angliai (Hampshire-ben és Derbyshire-ben fekvő) birtokaira visszatérő családban a leánygyermekek kedvükre olvashattak, s bankár édesapjuktól sajátíthatták el az általános műveltség alapjait. Florence a francia, a német és az olasz mellett jól kiismerte magát a görög és a latin nyelvekben is, ám igazából már kisgyermekkorában is a matematikáért rajongott. Egyik első és legismertebb életrajzírója, Sir Edward Cook „szenvedélyes statisztikus”-ként hivatkozott rá,8 ami azért fontos, mivel későbbi egészségügyi reformjavaslatait is statiszti kai ábrákra és táblázatokra alapozta.9 „Isten hívása” Felvilágosult nevelési elveik ellenére a Nightingale-szülők is a „házassági piacon” való érvényesülést tartották lányuk legfontosabb küldetésének. A fiatal korában igazán attraktívnak és kecsesnek ábrázolt Florence-nek azonban tizenhat-tizenhét éves korától kezdve egészen más elképzelései voltak. Zsigerileg lázadt a nőktől elvárt hagyományos szerepek ellen: négy házassági ajánlatot utasított vissza rövid időn belül azt követően, hogy Hampshire-i birtokukon sétálgatva Isten hangját vélte hallani. Ettől kezdve ugyanis meg volt győződve arról, hogy a házasság és az anyaság helyett az ápolónői hivatásban és a betegek gyámolításában kell kiteljesednie, s ehhez a későbbiekben szülei határozott tiltása ellenére is ragaszkodott.10 Számos 19. századi angol novellából és regényből megismerhetjük, miként igyekeztek az előkelő családok jobb belátásra bírni engedetlen lányaikat a vizsgált korszakban. Általában hosszú, külföldi körutazásokra küldték őket, de természetesen nem egyedül. Ez történt Florence-szel is, aki Franciaország és Itália mellett Görögországban és Egyiptomban járt.11 Elhivatottságáról azonban egyértelműen árulkodik, hogy az út során titokban ápolónői szakkönyveket bújt, hazatérőben pedig a Düsseldorf melletti Kaiserwerthben életre hívott diakonisszaképzőt látogatta meg, amelyet Theodor Fliedner protestáns lelkész 1836-ban alapított saját birtokán.12 A növendékeknek a vallásos életforma alapjai mellett ápolónői szakis mereteket közvetítő intézmény (Bildungsanstalt für evangelische Pflegerinnen ) a későbbiekben Nightingale életében is fontos szerepet kapott, hiszen az 1850-es 7 Edward Cook: The Life of Florence Nightingale . Vol. 1. 1820–1861. London, 1913, 3–23. 8 Edward Cook: The Life of Florence Nightingale . Vol. 2. 1862–1910. London, 1919, passim. 9 Érdekességként megemlítendő, hogy Nightingale tisztelői vagy éppen a vidéki angol táj szerelmesei ma is megtekinthetik Florence gyermekkorának színtereit: míg a család Hampshire-i otthonában (Embley Park) ma bentlakásos iskola működik, addig a Derbyshire-i birtokon (Lea Hust) a kor hangulatát hűen megidéző, barátságos szállodát rendeztek be, ahol bárki eltölthet néhány napot. 10Marjie Bloy: Florence Nightingale (1820–1910). Victorian Web . http://www.victorianweb.org/ history/crimea/florrie.html (Utolsó letöltés ideje: 2021. január 2.) 11Az Egyiptomból írt leveleit kiadták: Anthony Sattin (Ed.): Letters from Egypt . New York, 1987. 12Edwin W. Kopf: Florence Nightingale as Statistician. Publications of the American Statistical Association. 1916. 15. sz. 388–404. Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből 73
